Spis "kastély

Története is gazdag. A sziklán, amelyen elterjedt, már a késő kőkorban lakták. Az őskori betelepülés azonban korunk fordulóján csúcsosodik ki, amikor az emberek hatalmas és hatalmas erődítménye, az ún. Púchov kultúra. Sáncait a régészek a legújabb régészeti kutatások során fedezték fel. Megtalálták azonban a parasztok és a kézművesek lakóhelyeit és egy nagy kultikus tárgyat is. Az erődítés mértéke, módja és szervezeti felépítése alapján feltételezhető, hogy ekkor már Közép-Szepesség közigazgatási központja volt. A terepen még mindig észrevehető sáncok körülvették az egész várat, és áthaladtak a legnagyobb udvaron. Ennek az erődített településnek a megszűnése után a szomszédos dombon, Dreveníkön egy másik erős megerősített település épült. Csak utána kezdődik a mai szepesi vár építése.

A szepesi vár történetét és építészeti fejlődését alapos régészeti és építészeti kutatásokkal érdemben korrigálták és kiegészítették, amelyeket itt mintegy tíz éve végeznek. Legfontosabb megállapítása talán az volt, hogy megtalálta és lehetővé tette a kastély legrégebbi építészetének, a kör alakú lakótoronynak (amely a 13. század első felében tűnt el), a XI-XII. század. A 13. század harmadik körül épült a mai kör alakú torony, a román stílusú palota és a felső vár más részei. Mivel a várak, köztük a szepesi vár is kiválónak bizonyultak a tatárjárás során, IV. Belo támogatta. kastélyok építését és 1249-ben helyet adományozott a szepesi vár szepesi postahivatalának, hogy tornyot és palotát építhessen. Így történik az ún Prepost-palota, amelyet nemrégiben fedeztek fel az eredeti kastély első meghosszabbításaként. Már abban az időben, de különösen a 13. század második felében sok csata zajlott a kastély körül. Végül is a kastély a királyi vármegye központjává vált. Gyakran fontos méltóságoknak adott otthont. 1275-ben elbűvölte egy bizonyos üstökös, Roland, aki fellázadt az uralkodó ellen. Ezután Kumánská Erzsébet királynőé volt, Ladislav IV édesanyja. A kastélyért a 14. század első felében is harcoltak. 1312-ben Matúš Čák Trenčiansky meg akarta hódítani, de a kastély megvédte magát. Nem sokkal később gótikus stílusban újjáépítették és kibővítették.

1443-ban Ján Jiskra megszerezte Brandýstől, aki Ladislav Pohrobek jogaiért harcolt. Először a vár alatti domboldalon épített egy kis erődített erődöt, majd egy nagy udvar erődítményeit építtette. Így a kastély lassan felvette jelenlegi méretét és megjelenését. A kastély fontos történelmi mérföldköve az 1464-es év volt, amikor az uralkodó ezt a még mindig királyi várat adományozta a nemesek Imrich és Štefan Zápoľský részére. Érdekes, hogy annak ellenére, hogy a Zápoľ család több mint 70 kastély birtokában volt, a szepesi várat törzsi váruknak tekintették, és abban is éltek. Jelentősen korszerűsítették és befejezték. Új kápolnát építettek, emelték és megerősítették a tornyot, gótikus stílusban átalakították a román palotát, miközben ugyanazokat a kőfaragókat használták fel, akik temetkezési kápolnájukat a szepesi káptalanban építették. A Habsburgok előtti utolsó magyar király, Ján Zápoľský is a kastélyban született. Ő volt ennek a családnak az utolsó tulajdonosa is, mert amikor elvesztette a magyar trónért folyó harcot, a Habsburgok 1528 márciusában elkobozták a várat. De már 1531-ben Alexius Turznak adományozták. A Turz család a várat is igényeihez igazította, és számos épületének reneszánsz jelleget adott. Amikor 1636-ban elhunytak a férfi sorban, a várat a Csáky család vásárolta meg, akik 1945-ig birtokolták. Igaz, csak a 17. század végéig éltek benne, mert a 18. század eleje óta Csáky család kényelmes kastélyokat épített Hodkovcében, Bijacovcében, Kluknavában és másutt, és ott telepedett le.

Ezen kastélyok építéséhez a kastély számos épületelemét is felhasználták. Csak a katonai helyőrség maradt a kastélynál, de az 1780-as tűzvész után otthagyta. Azóta a kastély rom. Csak az utóbbi években, alapos kutatások után, javítják, konzerválják és egyes részeit rekonstruálják. Az alsó udvart 1983-ban nyitották meg a nagyközönség előtt.

Amikor Hodkoviec felől belépünk a kastélyba, először észrevesszük az egykori főkapu ötletes megerősítését. Ma egyedül az álló téglaoszlopokat eredetileg rönkök kötötték össze, és ezek képezték az első védelmi vonalat. Mögöttük egy mély vizesárok, majd egy magas fal képezte az akadályt. Így jutunk el a 15. századi gótikus kapuval ellátott toronyhoz, amely előtt a szakadék állt. A kaput nemcsak felvonóhíd zárhatta le, hanem erős felülről leereszthető háló is. A kapu már a 14. században a helyén volt. A középső udvar közepén, ahová eljutunk, egy félhajó háza állt, a falak körül a legénység hálótermei és a hátsó magtár voltak. Bal oldalon egy erős kapu vezet az alsó nagy udvarra. Megépítése előtt egy barbikán állt e kapu előtt, vagyis egy toronyn, amelyet át kellett lépni, hogy a kapuhoz jussanak. A 15. század közepe táján épült nagy udvar nemcsak az itt táborozó csapatok védelmét szolgálta, hanem a környező lakosság nagy részének is védelmet nyújthatott.

Alsó részén egy kör alakú tárgy alapja szembetűnő. A 15. század első felében épült lakótorony volt, amelyet hatalmas vizesárok és fa palánk védett. Részben fegyverraktárként is szolgált. Az udvar falainak megépítése után részben elveszítette erőd funkcióját. Az udvar falainak belsejéből gazdasági épületek voltak. Ezen az udvaron halad át a Púchov erődített település sáncának egy része.

Visszatérünk a középső udvarra, és a kapun át a meredek ösvényen feljutunk a román erődbe, amelynek nagy részét a kutatás előtt temették el. Előttünk a Prepošt-palota maradványait látjuk, majd azt a helyet, ahol a malom állt, és egy kis barlangot vájtak a sziklába. A másik oldalon egy viszonylag jól megőrzött román kapu található, amelyen át a felső várba jutunk. Később egy másik kapu vezetett a felső kastélyhoz, amely úgy tűnik, hogy a levegőbe nyílik. Eredetileg fából készült szerkezeten keresztül lehetett hozzáférni

A felső vár természetesen a kastély legrégebbi és legértékesebb része. Közvetlenül a bejárattal szemben egy ciszterna süllyed a sziklába, amelyet csak egy keskeny nyílás köt össze a felszínnel. Jobb oldalon a már említett román kapuhoz érünk, előtte vannak a falak, amelyek a kastély utolsó, 18. századi épületmódosításaiból származnak. A másik oldalon a kastély tulajdonosainak és használóinak eredeti gótikus és reneszánsz lakóépületei találhatók, amelyeket most kilátóvá alakítottak, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a környező területre. A megőrzött gótikus és reneszánsz portálok és ablakok az eredeti terek reprezentativitásáról beszélnek. A tér közepén egy donjon - egy kör alakú torony található, amely a 13. század közepéről származik, és eredetileg csak az első emelet magasságából érhető el. Mögötte egy kerek épület hatalmas falazata található, amelyet egészen a közelmúltig ciszternának tekintettek. Ezek azonban a megsemmisült eredeti vártorony maradványai a 11-12. század. A 13. század első felében eltűnt az altalaj pusztulása miatt, amikor egy nagy repedés alakult ki a sziklában. Az árkádok a mai tornyot összekapcsolják a 15. századi gótikus kápolnával, amely mögött a vár legértékesebb része, egy hatalmas, eredetileg háromszintes román stílusú palota található, amely a XV. századi gótika módosult. Az eredeti építészetből a legszebbek a hozzájuk tartozó román ablakok nagy oszlopai, nagybetűvel. Ezeknek az épületeknek az építői Észak-Olaszországból származó kőfaragók voltak a 13. században. A kutatás során a mai torony közelében találtak egy feltárt téglalap alakú gödröt, amely ciszternaként vagy jégházként szolgálhat.

Árlista:

8 € felnőttek,
6 € 19-26 éves diákok és nyugdíjasok,
4 € 6-18 éves gyermekek,
19 eurós családi jegy (maximum 4 fő, 1 felnőtt és 3 gyermek vagy 2 felnőtt és 2 gyermek kombinációjában).
0 € fotó, 0 € videó.

Autóval az ingyenes parkolási lehetőség 10 perces sétára található a vár kapujától (autóval Hodkoviec városától).
A Spišské Podhradie és a fő kapu közötti séta 1 órát vesz igénybe.