HU HU
0 hodnotenia
A nyitrai vár egy régi magaslati szláv erődített település helyén áll, amelyet eredetileg a Nyitra folyó kanyargó medre vett körül. Az erődített település első írásos említése 871-ből származik. Megemlíti Pribin herceg építkezését és 828-ban nyitrai templomának felszentelését. Nagy-Morvaország időszakában Svätopluk herceg Nyitrán tartózkodott. Nyitrát Cyril és Methodius szentek munkájával kapcsolatban is megemlítik. 880-tól az újonnan létrehozott nyitrai egyházmegye központja volt.

Nyitrai vár

A nyitrai vár egy régi magaslati szláv erődített település helyén áll, amelyet eredetileg a Nyitra folyó kanyargó medre vett körül. Az erődített település első írásos említése 871-ből származik. Megemlíti Pribin herceg építkezését és 828-ban nyitrai templomának felszentelését. Nagy-Morvaország időszakában Svätopluk herceg Nyitrán tartózkodott. Nyitrát Cyril és Methodius szentek munkájával kapcsolatban is megemlítik. 880-tól az újonnan létrehozott nyitrai egyházmegye központja volt.

A 10. század eleji Nagy-Morvaország bukása után a kastély átmenetileg megszakadt. Az Arpád család fejedelmi családja beépítette a kialakuló magyar állam területi közigazgatási szervezetébe. A 10. század 70-es éveitől kezdve ez a hely volt a tartomány székhelye. A szakrális építészetet felújítják, a kastély a királyi tanács - a megye - központjává is vált.

A 12. század elején ismét megsokszorozódtak a nagy-morva hagyományban fennmaradt nyitrai egyházmegye tudósításai. Ekkor a kastély területe csaknem 8,5 hektár volt, a középkori Magyarország egyik legnagyobb volt. Ez a hely nemcsak a világi hatalom, a várőrség igényeit szolgálta, hanem a kanonokok nyitrai káptalanát és a nyitrai püspököket is, akik Nyitra polgármesteri tisztségét is betöltötték. Katonai fenyegetés idején a széles területről érkező lakosok is itt találtak menedéket. A legnagyobb kőépület a Szent püspöki székesegyház volt. Emerám, Andrej-Svorad és Beňadik, amelyet Mauro 1064–1070-es legendája is megemlít, mint azt a helyet, ahol St. Andreja-Svorad és Beňadik. Feltételezzük, hogy a jelenlegi püspöki palota helyén a 12. században a román stílusú püspöki palota kőépülete épült, és a nyitrai fürdőköpenyeknek biztosan itt volt megfelelő lakóhelyük. Készletek tárolására raktárak is voltak. Már ebben az időszakban figyelembe lehet venni a borospincék építésének kezdeteit is, amelyekben Nyitrában és környékén készült püspöki és káptalan bort tároltak.

Az 1241-es és 1242-es években a nyitrai vár ellenállt a tatárjárásnak, amiért IV. Belo király. 1248-ban megkapta a vár kiváltságait. Ezzel létrejött egy önkormányzati városi közösség, amelynek élén egy polgármester és egy városi tanács állt. 1273-ban a várost a várossal együtt leégették, a püspöki székesegyházban számos érték, pergamen irat és kód égett. A 14. század elején a várat leégették és megsemmisítették Matúš Čák Trenčianský csapatai, akik utasítást adtak az összes álló épület- és erődmaradvány lebontására és hatástalanítására. Ezt követően a várat fokozatosan helyreállították, a 12. századi eredeti erődítményeket a falazat új részei dokumentálták, amelyet ma már láthatóan megőriztek.
A zavargások a 15. században érintették a várat, így további erődítések kezdődtek. Ez a 16. században folytatódott, a török veszély idején, amikor egy reneszánsz várpalotát és egy új belső várkaput építettek. Újjáépítés IV. János püspök alatt. Telegdy az 1622 - 1642 években radikálisan rekonstruálta a szakrális komplexumot. A 17. század első felében zajló felkelések során a kastély volt a hadműveletek központja. 1663-ban még rövid időre a törökök kezébe került, és jelenlétüket a székesegyház elpusztult állapota jellemezte. A károk elhárítását követően 1673 - 1674-ben a vár teljes védelmi rendszerét a modern erődítmény követelményeinek megfelelően újjáépítették.

Újabb nagy építési és helyreállítási tevékenységre csak a František Rákóci 1704-es felkelésének vége után került sor a kastélyban, amikor Erdödy Adam Ladislav püspök újjáépítette az ún. felső templomot és új püspöki palotát épített. Fontos művészeket hívtak meg Nyitrára, hogy vegyenek részt a templom díszítésében. Az újjáépítés után a kastély elnyerte mai formáját.

A második világháború végén, 1945. március 26-án ezt a helyet lebombázták, a székesegyház tornyát elpusztították, a környéket tűz sújtotta. A kommunista időszakban a Nyitrai Egyházmegye mellett a Szlovák Tudományos Akadémia Régészeti Intézete kapott helyet a kastélyban, az egyes épületeket irodai és raktározási célokra használták. A vár, mint ősi püspöki székhely, ezt a célt ma is teljesíti, a római katolikus templom - itt található a Nyitrai Egyházmegye, központja a székesegyház (Bazilika) a Szent. Emeram és a püspöki palota, amely a püspök rezidenciája és a püspöki hivatal irodáinak székhelye.

További információ

Szállítási lehetőségek: Gyalog, Biciklivel, Autom, Vonattal, Busszal
Parkolási lehetőségek: Ingyenes parkolás a közelben

Elfogadott fizetések: Készpénz
beszélni fogsz: Slovensky

Alkalmas: Gyermekek, Gyermekes családok, Idősek, Ifjúság, Felnőttek
Évad: Befőttes üveg, Nyári, Ősz, Téli
Frissítve: 10.6.2019
Forrás: Nitriansky hrad

Nyitvatartási idő

Az időjárás

január - március
hétfő - vasárnap:
07:00 - 17:00
Hradný areál
április - október
hétfő - vasárnap:
06:00 - 19:00
Hradný areál
november - december
hétfő - vasárnap:
07:00 - 17:00
Hradný areál
Többet látni

Nyitvatartási idő

Az időjárás

január - március
hétfő - vasárnap:
07:00 - 17:00
Hradný areál
április - október
hétfő - vasárnap:
06:00 - 19:00
Hradný areál
november - december
hétfő - vasárnap:
07:00 - 17:00
Hradný areál


Kapcsolatba lépni

Telefon: +421 910 842 991
Nyitrai vár
Nitriansky hrad
Námestie Jána Pavla II. 1012/7
949 01  Nitra
Vidék: Nitriansky
Időszak: Nitra
Vidék: Ponitrie
 48.318387, 18.086805

Nitriansky hrad
Námestie Jána Pavla II. 1012/7
949 01  Nitra

Kapcsolat megtekintése

tippek a környékbeli élményekhez Események