A Zvolen-kastélyt Louis Anjou magyar király építtette a 14. század utolsó harmadában egy régebbi kúria helyén. Eredetileg a bíróság alkalmi székhelyeként szolgált, 1424-től a magyar királynőké volt. Ezért egyike azon kevés gótikus váraknak, amelyeket elsősorban a kényelmes életre terveztek, minimális stratégiai vagy védelmi jelentőséggel - létrehozása idején Magyarország biztonságos hátországában helyezkedett el.
Az épület az ún várvárak; a szabályos téglalap alakú alaprajzon négy kétszintes szárny van egy központi udvar köré csoportosítva. A palotát a nyugati oldalon egy pár torony és egy kápolna osztotta fel, amely a keleti oldalon meghaladta a lakószárnyat. Az egész komplexumot egy kerületi fal zárta le. A vár bejárata a város felé egy átjárón vezetett az udvarra. A vár földszintjét elsősorban gazdasági és raktározási célokra használták. A várkápolna körül az első emeleten lakó- és ábrázoló terek koncentrálódtak.
A 15. és 16. század fordulóján a várat először újjáépítették. Ekkor új külső erődítményt építettek torony bejárati kapuval és sarokbástyákkal, valamint a királyi terem festészeti díszét is létrehozták. A 16. század első felében az Oszmán Birodalom fenyegetése miatt a kastély reneszánsz rekonstrukciójára került sor. 1575-től itt állandó katonai helyőrség volt Zvolen köntösök vezetésével. Az újjáépítés során az épületet további két emelet egészítette ki saroktornyokkal és a külső falak teljes kerületén lőterekkel, valamint az északi homlokzaton egy nagy ágyúlövővel. A törökök azonban soha nem hódították meg Zvolen várát vagy a várost.
A 17. század első felében barokk rekonstrukció zajlott, amelynek során az 1. emelet reprezentatív termeit több kisebb helyiséggé alakították át. Egyéb jelentős változások csak a 18. század második felében történtek. Hozzájuk kapcsolódott egy kétszintes gótikus kápolna rekonstrukciója, amely eredeti középkori megjelenésének szinte minden nyomát lefedte.
A nemesfém-bányászat csökkenésével a bányavárosokban és a megyei hivatalok áttelepülésével Besztercebányára (1789) a vár fokozatosan elvesztette eredeti jelentőségét. 1805-ben az akkori tulajdonosok, az Esterházy család eladta az államnak, és üres helyiségeiben bíróság, börtön és dohányraktár működött.
A barokk rekonstrukció óta a kastély ideiglenes javítását a Magyar Emlékművek Bizottsága végezte el 1894-ben és 1906-ban. Az 1957 - 1969 években kiterjedt rekonstrukciójára került sor, és 1961-ben felvették a nemzeti kulturális emlékek listájára. A kastély 1965 óta a Szlovák Nemzeti Galéria része. Rekonstrukciójának módszerei az építkezés történelmileg és művészileg legértékesebb szakaszainak megőrzését részesítették előnyben, a gótikus és a reneszánsz időszakra összpontosítva. Az eredeti gótikus galéria helyreállításának köszönhetően az udvar megszerezte eredeti monumentalitását. Régészeti leleteket használtak burkolatában a román templom régebbi alapjainak megjelölésével is. A várkápolnát csak az 1990-es években újították fel. A külső és belső tér a 18. század második felétől a késő barokkig helyreállt a gótikus elemek töredékeinek megőrzésével az ún. elemző előadás.
Jelenleg a fő palota része az SNG kiállításainak és tárházainak ad otthont, középpontjában a Képgaléria áll - a XVI - XIX. Századi európai festmények gyűjteménye. A kastély kápolnájában rendszeresen tartanak különféle felekezetű istentiszteleti szertartásokat. A helyiségeknek azonban különféle ideiglenes funkciójuk is van: a kazettás mennyezetű királyi terem és az uralkodói portrék szintén koncerttermek, az északi szárny földszintjén található Lovagterem városi polgári szertartásokra szolgál.
Zvolenský zámok
Námestie SNP 1
960 01 Zvolen
A weboldalunkon található fájlokat szolgáltatásaink fejlesztésére használjuk cookies.
A folytatáshoz erősítse meg a további engedélyeket.