Négy tényezőnek köszönhetően - az életkor, az anyag, a megőrzés hossza és mértéke - ez az egyedülálló műemlék egyedülálló építésű egész Szlovákiában, ugyanakkor Közép-Európa egyik legfontosabb ilyen jellegű műemléke. Az egyik legrégebbi szlovák erődítmény a 13. századból származik, amikor 35 prizmatikus toronyból állt, melyeket falazott sánc köt össze. A következő száz évben 10 m magas és 2 m vastag téglafal váltotta fel. Míg más középkori városok falai kőből épültek, kiállítottak
Négy tényezőnek köszönhetően - az életkor, az anyag, a megőrzés hossza és mértéke - ez az egyedülálló műemlék egyedülálló építésű egész Szlovákiában, ugyanakkor Közép-Európa egyik legfontosabb ilyen jellegű műemléke. Az egyik legrégebbi szlovák erődítmény a 13. századból származik, amikor 35 prizmatikus toronyból állt, melyeket falazott sánc köt össze. A következő száz évben 10 m magas és 2 m vastag téglafal váltotta fel. Míg más középkori városok falai kőből épültek, kiállítottak
Az erődítmény 56 hektáros területet határozott meg téglalap alaprajzú, így Nagyszombat keletkezésének idején Közép-Európa egyik legnagyobb városa lett. Kerülete körülbelül 3 kilométer hosszú volt, amelynek mintegy kétharmadát a mai napig megőrizték. Kívülről az erődítményt árok vette körül, amelyet veszély idején a várostól északra fekvő városi tóból eresztettek le. A városba négy torony városkapun keresztül jutottak be, kettő az északi és kettő a déli szakaszon. Később kisebb gyalogos kapuk kerültek hozzá, az ún fortne, egy a keleti és kettő a város nyugati oldalán. A 19. században, amikor a falak a haditechnika változásai és a harc módja miatt már nem szolgáltak védelmi célt, a fő kapukat a várfal egyes szakaszaival lebontották. A vízárkokat is megszüntették, a város déli és északi oldalán lévő szakaszokat kitöltötték, a város nyugati oldalán lévő árokban parkot hoztak létre. A kapuk közül csak egy kis bejárati kaput tartottak fenn a délnyugati sarokban és egy részben átépített kaput a keleti oldalon a plébániatemplom mögött. A nyugati oldalon lévő erődöt a ferences templom közelében 1937-ben Bernolák kapuja váltotta fel.