HU HU
0 hodnotenia
Történelem Kultúra
A túra idegenvezető nélkül zajlott, egyértelmű utasításokkal és a szórólapon található információkkal. A túra körülbelül egy óráig tartott. Sok mindent tanultunk a szerzetesek életéből a kolostorban. Ha van módod, mindenképpen állj meg. Parkolás a múzeum előtt kb. 200 méterre található, a múzeum egész évben nyitva tart. A Goralský dvor tábor is a közelben található.

Néprajzi Múzeum a Vörös kolostorban

A túra idegenvezető nélkül zajlott, egyértelmű utasításokkal és a szórólapon található információkkal. A túra körülbelül egy óráig tartott. Sok mindent tanultunk a szerzetesek életéből a kolostorban. Ha van módod, mindenképpen állj meg. Parkolás a múzeum előtt kb. 200 méterre található, a múzeum egész évben nyitva tart. A Goralský dvor tábor is a közelben található.

A KOLOSTOR TÖRTÉNETE

A korábban Lechnickýnek nevezett Vörös-kolostor története (lechnica község kataszteréhez való tartozása szerint) a 14. század első felére nyúlik vissza. A kolostor alapja mögött vérontás áll. András magyar királyi trónján, 1301-ben az utolsó Árpádok kihalásával nehéz, ingatag viszonyok alakultak ki az országban. Két komoly jelölt jelentkezett a koronára - Karol Róbert az Anjou családból és Václav a Přemyslid családból. Az ilyen rivalizálás mindig is nyugtalanságot és zűrzavart hozott az ország életébe, és nem volt ez másként a Szepességben sem.

1301 után a két erős arisztokrata Berzeviczy és Görgey család eltérő álláspontra helyezkedett. Brezovice urai Karol Róbertet támogatták a magyar trónon, Hrhov urai pedig ellenfelét, Václavot, akit V. Ladiszlávként királlyá koronáztak. A két család közötti feszültségek a vagyoni nézeteltéréseket is fokozták, különösen akkor, amikor az országban egyszer alakult ki a helyzet az egyik, majd a második nemzetség javára. A két nem közötti feszültség tulajdoni vitává fajult. A helyzet súlyosan drámaivá vált, amikor Kokos embere, Hynam Lank megölte Friedrichet, a Görgey családhoz tartozó Arnold komikus fiát. Hrhov urai pert indítottak Kokoš mester ellen. A lőcsei békéltető bíróság 1307-ben hozott ítéletet, amely alapján Kokoš mestert 200 hrivnya pénzbírság megfizetésére, 4 helyre bûnbánó zarándoklatra, 4000 gyászmisét a meggyilkolt ember lelkéért kiszolgáltatására és alapításra kötelezték. , ill. 6 kolostor támogatására. A kolostor alapításához nagy területre volt szükség, amelyen az összes épület elterül. Így 1319-ben Kokoš Lechnica faluját a hozzá tartozó területtel a letanovieci karthauziaknak adományozta (Lapis Refugii, mai Kláštorisko). A szepesi káptalan engedélyezte a kolostor alapítását, Karol Róbert király pedig 1320-ban megerősítette alapító oklevelét. A kolostor építése 1330 után kezdődött. A karthauziak egy természettel körülvett helyet választottak Zamaguria legszebb szegletében.

A karthauziak a Vörös kolostorban az első szakaszban ideiglenes építkezéssel kezdték. Létrejött egy faépület, amelyet fokozatosan kőből és téglából épült kolostorrá alakítottak át. A karthauziak már a 14. század első felében külön házakat építettek a kereséshez, kertekkel. 1360-ban kezdték építeni a legfontosabb kolostorépületet, a templomot. A munka a hűségesen kialakított szabályok szerint zajlott, mert a szerzetes saját típusú templomépületet alakított ki - torony és oldalhajók nélkül. A templomot és magát a helyet Remete Szent Antalnak szentelték fel nem véletlenül. A karthauziak őt választották pártfogójuknak a szemlélődés mintaképéül. A templom egy kis kolostorhoz és egyben egy nagy kolostorhoz csatlakozott, amely a lakóházakat - a kutatások remeteit - kötötte össze. Feltételezzük, hogy valahogy így nézett ki.

A 15. és 16. század fordulóján a kolostort felújították, különös tekintettel a kolostorra és a káptalani termre. Az északi oldalról új bejárati udvarral bővítették a kolostorkomplexumot egy nagy gazdasági épülettel (pajták, magtárak). A keleti fal mellett volt egy hospice és egy kórház. A kolostor malma a délkeleti sarokban állt.

A kolostor belső udvarának kerülete körül remetelakokat építettek. Minden házhoz külön kertet csatoltak hozzávetőlegesen azonos méretű területen (kb. 9 × 9 m).

1351-ben a kolostor szervezetileg függetlenedett a létanovcei anyakolostortól, és fokozatosan fontos egyházi központtá vált a magyar-lengyel határon. Adományok és vásárlások révén nagy földterületekre tett szert, és fontos kiváltságokat kapott, többek között halászati jogot a Dunajecen, malomozási jogot, sörfőzési jogot és helyi joghatóság gyakorlásának jogát. Emellett 1472-ben a Lechnická kartúza birtokot szerzett Ján Felkestől és Ladislav Szatmaktól, 10 szőlőültetvényt Tokajban. Máté Korvín magyar király évente 18 florint (középkori aranyat) adományozott a kolostornak. 1494-ben II. Vlagyiszlav magyar király megszabadította a bort a szomszédos Lengyelországba szállított illetékektől és vámoktól. 1501-ben II. Vlagyiszláv király úgy döntött, hogy a szerzetesek három gyűrű fehér ruhát, két tonna halat és egy tonna olajat kapnak a kassai harminctól. 1518-ban Öreg Zsigmond lengyel király Lechnicében megerősítette a karthauzi elődei által biztosított kiváltságokat. Egyúttal megengedte nekik, hogy a Dunajec mindkét partján horgászhassanak, és megerősítette a malom átkelésének jogát.

A 15. században a kolostor virágzását megszakította a csehországi huszita csapatok inváziója. Álmos túrák célpontja lett a hrádeki Ján Pardus és a strázsnicei Fridrich vezetésével. A kolostorközösség legnehezebb pillanatai az első huszita invázió során, 1431-ben következtek be, amikor elrabolták a kolostor priorit, felgyújtották és kifosztották a kolostor helyiségeit. Az 1433-as második invázió során a kolostort ismét kifosztották. Még a huszita inváziók után sem voltak békés idők a kolostor felemelkedésére. Az ok a testvércsapatok voltak, amelyek 1447-1448-ban nemcsak mindkét szepesi kartuszra támadtak, hanem itt is letelepedtek, és mezei erődöket építettek. Hosszú távú jelenlétük a kolostor pusztulásához és a helyi közösségek gazdasági hanyatlásához vezetett.

Az országban zajló zűrzavar, a reformáció kezdete, a kettős kormányzás, valamint Habsburg Ferdinánd és Lengyel János trónharca a vallási intolerancia kitöréséhez vezetett. Mindkét szepesi kartusz meghibásodást szenvedett az országban. Elkezdtek elveszíteni vagyonukat, és rajtaütések célpontjává váltak. A szerzetesek fokozatosan elhagyták a kolostort, és a csendesebb Lengyelországba, Ausztriába és Morvaországba távoztak. 1563-ban a kolostort felszámolták, az utolsó préri halálával pedig gyakorlatilag elpusztult.

A karthauzi szerzetesek Lechnice kolostorból való távozása után az épület elvesztette szellemi lakhely jellegét. 1563-tól a Szepesi posta, Juraj Bornemisza vette át birtokának kezelését. 1569-től az egész ingatlan világi birtokosok kezébe került. Először a Magóczi család, majd Tököli Štefan és Horváth Juraj. 1625-ben bekövetkezett halála után Rákoczy Pavol szerezte meg az ingatlant. Rákoczy Pál gróf személyes okokból támogatta a kolostor helyreállítását, mert családjával tovább tartózkodott a kolostorban, mint annak egykori tulajdonosai. Ez a jelentős arisztokrata család 1699-ig birtokolta, amikor is Alžbeta Rákoczyová 30 000-ért eladta Ladislav Maťašovský nyitrai püspöknek. 1704-ben Maťašovský hagyományozta a nyitrai Kamaldul kolostort, amelynek székhelye Nyitrán volt. A 18. század elején ismét szigorúan orientált szerzetesközösség érkezett a kolostorba.

Zamaguriába érkezésük után figyelmüket az újjáépítésre összpontosították, és hozzájárultak a teljes kolostoregyüttes felújításához, amelyet a rendi igényeknek megfelelően fokozatosan javítottak. Néhány épületet barokk stílusban átépítettek, néhányat elkészültek, így a 18. század közepén kapta meg a kolostor végleges formáját, amelyben a mai napig csodáljuk.

1747-ben a megjavított és átfestett egyhajós, gótikus Szt. Anton Pustovník új bútorokkal. A karthauzi hagyomány szerint a templomnak nem volt tornya. 1750-ben építették hozzá. A tornyon egy fülkében a Szeplőtelen Szűz Mária homokkőből készült szobrát helyezték el, amely jelenleg egy kis kolostort díszít. Kamaldul templomába gazdag polikróm stukkó díszítést és olasz mesterek által készített festményt kapott.

A bekerítés részeként újjáépítették a szerzetesi házakat. Az eredeti 13 remetelakból 10 megmaradt, jelenleg hármat restauráltak, hét pedig kőtorziós állapotban van.

1754-ben helyreállították a kolostor udvarának bejárati szárnyát, és építettek egy második, külső tanyaudvart. Az új nyugati bejárati kapuval szemben az I. udvarban, az „Uhliská” nevű dombon építettek kőkápolnát (ma csak romok) az arra járók számára. Jól gondozták a Dunajec partját szegélyező kolostorkertet. A kertből később park lett, ahová a lakók később hársokat telepítettek. A lechnicei plébánia a kolostorkert mellé építette a ma is jól látható 1768 feliratú Szentháromság szobrot. Anton Pustovník és helye a parkban hű másolata.

A gazdasági hagyományban a kamalduli szerzetesek követték elődeiket. Már 1718-ban sikerült helyreállítani a lesnicei üvegművet. A kolostorhoz tartozó üvegműhelyek Richwaldban (Veľká Lesná) és Reľovban voltak. A kolostor falain kívül gabona- és hüvelyesföldek is voltak. A szerzeteseknek horgászási joguk volt a Dunajecen, vámszedési joguk volt. Malmot üzemeltettek. A kolostor udvarán raktár, marhaistálló és malátaraktár is volt. Ezekkel a tevékenységekkel a szerzetesek fedezték szerény szükségleteiket, és segítettek más környékbeli embereknek is.

A Kamalddulovoknak köszönhetően a Vörös kolostor sajnos két kiemelkedő személyiség: Romuald Hadbavny atya (és az ő Szentírás-fordítása – Kamaldul Biblia) és Cyprian ivadék (az úgynevezett Cyprianus Herbárium megalkotója) munkái révén készített egy a szlovák kultúra felejthetetlen története.

II. József császár, Mária Terézia fia, trónra lépése után úgy döntött, hogy reformjai részeként számos kolostort megszüntet, köztük a Vörös kolostort is. A császári rendelet, amelyet 1782. április 24-én olvastak fel a Vörös kolostorban, elrendelte, hogy a szerzetes szeptember 24-ig hagyja el a kolostort. A szerzetesek a kolostort más kolostorokra hagyták, és a mi kolostorunk épületei csak évekig pusztultak el.

1820-ban I. Ferenc császár a kolostort és a hozzá tartozó telkeket és ingatlanokat az újonnan megalakult eperjesi székhelyű görögkatolikus egyházmegyének adományozta anyagi és anyagi biztonsága érdekében. A magyarországi jobbágyság 1848-as felszámolása után azonban évekig tartó újbóli felemelkedés után a kolostor jelentősen hanyatlásnak indult, és 1907-ben, amikor a kolostor leégett, megszűnt állapota.

A 20. ÉS 21. SZÁZAD JELENJE

Az első világháború után a kolostort az eperjesi Szlovák Turisták és Síelők Klubja bérelte. Idegenforgalmi kollégiumot létesítettek, néhány épületet pedig állami és a Szepesi Történeti Egyesület segítségével megjavítottak.

A kolostorkomplexum kiterjedt épület-rekonstrukciója 1956-1966 között zajlott, és részben a 20. század 80-as éveiig tartott. 2007-ben a Szent István-templom igényes helyreállítási munkáinak I. üteme. Remete Anton és a templom a múzeumi kiállítás keretében nyílt meg a nagyközönség előtt. A kolostor első kiállítását a kassai Kelet-Szlovákiai Múzeum hozta létre, és 1966. június 5-én nyitották meg a nagyközönség előtt. A 2001-2007-es években a Stará Ľubovňa-i Ľubovňa Múzeum mutatta be kiállítását a kolostorban.

A kolostor épületei egy jelentős átépítés után elsősorban a nyugat-szlovákiai, különösen a pozsonyi gyerekek szabadtéri iskolájaként működtek. Gyerekek generációi töltöttek több hetes iskolai tartózkodást a természetben, sítúrákon vagy nyári táborokban.

2008 óta a látogatók megtekinthetik a múzeumi kiállítást, amelyet a Szlovák Köztársaság Műemléki Hivatala hozott létre a kolostor és a CYPRIAN átvételekor, de a Kelet-Szlovákiai Múzeummal együttműködve.

Jelenleg a múzeumon kívül egy 18. századi, történelmileg berendezett kocsma is működik, kézműves ajándéktárgyakat és szerzetesi gyógynövényeket kínáló üzlet, valamint kolostori szállást is kínál az épület.

A múzeum minden évben több rendezvénnyel, koncerttel, ismeretterjesztő tevékenységgel, előadással, valamint a rendkívül népszerű Kolostori Kulturális Nyárral és a Kolostori Napok szezon zárásaként várja a látogatókat.

Szállás

A Vörös Kolostor Múzeum rendhagyó kolostori szállást kínál vendégeinek reggelizési lehetőséggel az egykori gazdasági épület első udvarán található épületében. 5 db kétágyas szoba és 1 magasabb kategóriás apartman található.

Szoba ajánlat:

A standard szoba a következőket kínálja:

2 egyszemélyes ágy

pótágy

fürdőszoba WC-vel és zuhanyzóval

televízió

vízforraló, csészék, poharak, hűtőszekrény

A magasabb kategóriájú szoba a következőket kínálja:

franciaágy

baba ágy

kanapé

fürdőszoba WC-vel és zuhanyzóval

televízió

kis konyha alapvető felszereléssel italok és kevésbé igényes ételek elkészítéséhez

hűtőszekrény fagyasztóval

Az elszállásolt vendégek a következőket is igénybe vehetik:

  • parkoló a kolostor komplexumban
  • bejárás a kolostor múzeumi kiállításába
  • teniszpálya a kolostor komplexumban
  • 10% kedvezmény a Dunajec folyón tutajozásra tutajjal és tutajcsónakkal
  • 10% kedvezmény a kerékpárbérlés árából
  • 15% kedvezmény az étlapról választható étkezésekből és 15% kedvezmény a Smerdžonka Gyógyfürdőben végzett eljárásokból

Szállás árlista:

Szoba1 ágy2 ágy pótágy Standard reggeli nélkül17, - € 34, - € 10, - € Standard reggelivel (a reggelit a kolostor hársfák alatti stílusosan berendezett kocsmában szolgálják fel) 21, - € 42, - € 14, - € magasabb színvonal reggeli nélkül22 , - € 44, - € 12, - € magasabb színvonalú reggelivel26, - € 52, - € 14, - €

Vendégfogadás:

a múzeum pénztárában nyitvatartási időben

Tel: +421 52 482 2057

Mobil: 0911 325 250

BEJELENTKEZÉS: 14 órától a múzeum nyitvatartási idejében

KITEKINTÉS: 10.00 óráig

Egyedi igények szerint egyeztetés alapján az érkezés a múzeum nyitvatartási idején kívül igény szerint módosítható.

További információ

Szállítási lehetőségek: Gyalog, Biciklivel, Autom, Busszal
Parkolási lehetőségek: Ingyenes parkolás a közelben

Elfogadott fizetések: Készpénz
beszélni fogsz: Slovensky, cseh, angol, német

Alkalmas: Gyermekek, Gyermekes családok, Idősek, Fogyatékos, Kerékpárosok, Ifjúság, Felnőttek
Évad: Befőttes üveg, Nyári, Ősz, Téli
Frissítve: 11.2.2022

Nyitvatartási idő

Az időjárás

vasárnap:
08:00 - 19:00
hétfő - vasárnap:
08:00 - 19:00


Kapcsolatba lépni

Telefon: +421524822955
Néprajzi Múzeum a Vörös kolostorban
Pod lipami 20, 059 06 Červený Kláštor
Červený Kláštor
Vidék: Prešovský
Időszak: Kežmarok
Vidék: Alvás, Tátra
 49.399051906062, 20.416530420471

Pod lipami 20, 059 06 Červený Kláštor
Červený Kláštor

Kapcsolat megtekintése

tippek a környékbeli élményekhez Események