HU HU

Lipovník, Szt. Keresztelő János

0 hodnotenia
A festői Lipovník falu a Soroška lejtőjén, annak nyugati oldalán fekszik. Valamikor Soroškán keresztül haladt át a falun a főút, amely a Rozsnyói-medencét Kassával kötötte össze, így a középkor óta a falu fontos szerepet töltött be. A mai napig fenséges templommal büszkélkedhet, melynek hajója román kori, és a legújabb kutatások ritka középkori festményeket is feltártak, amelyekre V. Miskovszky a XIX.

Lipovník, Szt. Keresztelő János

A festői Lipovník falu a Soroška lejtőjén, annak nyugati oldalán fekszik. Valamikor Soroškán keresztül haladt át a falun a főút, amely a Rozsnyói-medencét Kassával kötötte össze, így a középkor óta a falu fontos szerepet töltött be. A mai napig fenséges templommal büszkélkedhet, melynek hajója román kori, és a legújabb kutatások ritka középkori festményeket is feltártak, amelyekre V. Miskovszky a XIX.

Több mint egy évszázaddal Lipovník legrégebbi ismert írásos említése előtt, IV. Bel 1243-ból származó iratában. kolostort említ, amely a határleírás elemzése szerint a mai Lipovník járás területén fekszik. Ebből az iratból megtudjuk, hogy IV. Béla, Magyarország akkori királya Comes Fülöpnek és Detricianusnak adományozta a tatárok elleni harcban való segítségért, valamint egyéb szolgálatokért szegény Borsa elvtárs vagyonát és néhány királyi vagyont is. Az ajándékozási okiratban az adományozott terület határainak ismertetésekor megemlítik a kolostort, amelyet Dubodel területével és a kastéllyal együtt az uralkodó eltávolított és megtartott az adományozott területről.

Azt, hogy a mai Lipovník területén a középkorban kolostor működött, a helyi templom is bizonyítja. A román stílusú épületrész meglepő kiterjedtségét tekintve jól látható, hogy nem egyszerű falusi templomról volt szó, hanem fenséges, méreteiben fontos, történelmi szempontból rendkívül értékes építészetről. Ezen leletek alapján feltételezhető, hogy az eredeti templom az apátsághoz tartozott, és helyi szerzetesek építették.

A régebbi irodalom azt állítja, hogy 1141-ben alapított ciszterci apátságról van szó. Több történész is felhívta a figyelmet az egyik apátsági névjegyzékben szereplő említés félreértelmezésére, majd az adatok igazolás nélküli újraírására. A faluról szóló, eddig csak magyarul megjelent monográfiánkban ennek a témának nagyobb figyelmet szenteltünk.

A kolostor létezéséről szóló írásos és egyéb tudósítások hiánya nem teszi lehetővé, hogy részletesebb választ adjunk arra a kérdésre, hogy ez a kolostor melyik egyházi rendhez tartozott (bencésnek vagy jánosnak számít). Feltételezhetjük, hogy az apátság már a 13. században, de legkésőbb a 14. század elején eltűnt.

Forrás: Gotická cesta (27.4.2022)
Forrás: Gotická cesta (27.4.2022)

Lipovník évszázadokon át Turnián vármegyéhez tartozott, amely az esztergomi érsekséghez tartozott. A rozsnavai egyházmegye 1776-os megalakulásával az ő igazgatása alá került. A templom védőszentje Szent. Keresztelő János azonban a templomot eredetileg Szűz Máriának kellett volna szentelni, a patrónusváltás pedig 1662 után következett be, amikor a protestánsok visszaadták a katolikusoknak.

Levéltári anyagok alapján tudjuk, hogy a templomot 1721-ben, 1856-ban és 1894-ben jelentősen átalakították. A lőcsei Állami Levéltár 1853-tól őrizte meg a torony bővítésére és a templom újjáépítésére vonatkozó érdekes projekteket. a torony nem valósult meg.

templom Szent Keresztelő János 1901-ben az építészeti emlékek közé sorolták Gömörben, és egész Gömerben a legrégebbiek közé sorolható. Az emlékmű 1983-as restaurálása során feltárták az eredeti (román) építészet egy részét. A hajó két oldalán a nyugati részén 15 méter hosszú falat tártak fel, az eredeti résablakokkal (északi 1 és déli 6 ablak).

A régebbi tömbfalazaton kívül a templom gótikus fázisának ismeretlen elemei kerültek elő, így a déli portál, a presbitérium két gótikus ablaka, valamint a sekrestye keleti oldalán egy gótikus ablak. A templomhajó téglaablakú falazata a 12. század végére nyúlik vissza.

Forrás: Gotická cesta (27.4.2022)

A templom egyhajós épület sokszögű végű presbitériummal, sekrestyével és toronnyal. A jelenlegi torony és a hajó bővítése 1894-ből való. A templom tervezett dokumentációja a 19. századi utolsó rekonstrukció idejéből az északi oldalán már nem létező kápolnát jelez, amit az 1990-es geofizikai, majd a későbbi régészeti felmérések is megerősítettek. kutatás.

A sekrestyéhez hasonlóan a presbitérium is a 15. század elejére tehető. A presbitériumot a hosszanti hajótól elválasztó diadalív sarokpárkányú. A hajót sekély szegmentális hordóboltozat boltívesíti, lunetták jegyeivel. A nyugati oldalon téglából épült orgonakórus áll. A homlokzatok simaak, csak a torony álromán kialakítású, és téglapiramis díszíti.

A templom belsejében, a sekrestye bejárata fölött, a boltozat alatt, a 15. század elejéről származó gótikus falfestmények láthatók, amelyek a születés színterét ábrázolják. Az északi falon a boltozat fejében a Mágusok imádása eredeti krisztológiai motívumának egy másik része hangosítással igazolódott. A felmérés igazolta a falfestmények meglétét a poligon falán és a presbitérium déli falán is.

Mikzkovszkij Viktornak, aki a magyarországi műemlékgondozás egyik megalapítójának tekinthető, megmaradtak a 14. századi presbitérium festményeit ábrázoló rajzai, amelyek az 1882-es újjáépítéskor is láthatóak voltak. Miskovszky tovább ismerteti az állapotot. megőrzésének, ill. kárt ezeken a ritka freskókon. Sajnos, annak ellenére, hogy igyekezett megakadályozni, hogy ez a ritka festmény tovább pusztuljon, a következő 100 évben még súlyosabban leértékelődött. A jelenlegi kutatások fokozatosan feltárják ezeket a középkori festményeket.

A főoltár, szószék és mellékoltár annak a bútorzatnak a része, amelyet a 19. század végén Andrássy Dionýz gróf és felesége, František készített a templom számára. Színes ólomüveg ablakokat is rendeltek a szentélybe.

A főoltár neogótikus, a központi tabernákulum oldalain vízszintesen kialakított kétszárnyú építészettel, a kora gótikus középkori polikróm fafaragású oltárok módjára készült szentéllyel. Az árkádszárnyak árkádjainak sekély fülkéibe négy evangélista és két angyal szobrai kerültek. A tabernákulum tetején Jézus szívét ábrázoló második szobor, a menza oltárának oldalain pedig két térdelő, imádó angyalok szobra áll. A diadalív bal oldalán található. A diadalív déli oldalán található mellékoltár is a 19. század második felében készült. Ez egy oltár három részből álló oltárszekrénnyel, Szent István szobrokkal. István, St. Ján Nepomucký és a Szent István-szobor. Családok. Polikróm fafaragásból készült. Az oltárokat, akárcsak a szószéket, Július Fuhrmann faragó-aranyozó készítette egy szepesi (eredetileg budapesti) műhelyben a 19. század második felében.

Forrás: Gotická cesta (27.4.2022)
Frissítve: 27.4.2022
Forrás: Gotická cesta

Nyitvatartási idő

Az időjárás

Nem meghatározott


Kapcsolatba lépni

Telefon: 0587971143
Lipovník, Szt. Keresztelő János
Krásnohorské podhradie
049 42 Lipovník
Lipovník
Vidék: Košický
Időszak: Rožňava
Vidék: Gemer
 48.627982623405, 20.623116811863

Tengerszint feletti magasság: 362 m

Krásnohorské podhradie
049 42 Lipovník
Lipovník

Kapcsolat megtekintése

tippek a környékbeli élményekhez Események