A különféle régészeti leletek azt mutatják, hogy községünk területén különböző kultúrák változtak. Környékünkben a Római Birodalom összeomlása előtti időszakból, a 4. század végén származó római barbár székhely volt. A környéken a kora római kori helyszínek találhatók. Ez az 1. század közepének temetője Malackyban és egy sugárzó temetkezési hely az 1. századból a Lábán. 2. századi települést találtak Gajaryban, ahol a barbár fazekasság mellett tera sigillata (J.Eisner 1.c 225ˇ) került elő. A "tetején" helyzetben a falutól nyugatra barna edényszilánkokat találtak, hullámos vonalakkal és vonalakkal díszítve.
Még régebbi adatok találhatók a területünkön zajló életről a kelta betelepülés idejéből, amely itt volt Kr.e. 400 évvel. Stupavától Plavecké Podhradie-ig a kelták kör alakú erődöket építettek, amelyekbe kör alakú gabonatárolókat építettek. Ilyen kör alakú gödröket-víztározókat fedeztek fel falunkban is, miközben a családi házak alapjait ásták. Ezt megerősítik a Milan Živicánál végzett ásatások a templomtól mintegy 150 méterre délnyugatra. A pincét ásva megtalálták a harcos sírjának maradványait, fegyverzetben díszített szablyával, tokkal és egyéb tárgyakkal, amelyeket a pozsonyi Szlovák Nemzeti Múzeumnak adtak át. Ezek a 7. és 9. század közötti sírok voltak.
Még a Nagy Morva Birodalom megalakulása előtt, 831 körül a Morava folyó mentén fekvő terület viszonylag sűrűn lakott volt. A települések létrejöttét, terjeszkedését vagy hanyatlását a gyakori katonai betörések és rajtaütések befolyásolták. A védekező és támadó csapatok a helyi lakosság készletéből merítettek, a katonák kifosztották, felgyújtották a házakat és megölték. Minden elnéptelenedés után a földbirtokosok lehetőséget kerestek birtokaik újratelepítésére.