Földtani szempontból a falu a Bor-síkság Záhorská nížina nevű részében fekszik, amely a Bécsi-medence része és 1636 négyzetkilométer területtel rendelkezik. Studienka és Borský Mikuláš között fekszik a Lakšárska pahorkatina, amely a Záhorská-alföld legmagasabb része, 140-300 m magasságban. A falu nagy része az eolit homokon helyezkedik el, amelyek egy neogén alapon fekszenek, és kelettől északkeletig agyagos-poros üledékek találhatók. Agyagot egy ideje itt bányászták. A földterületet kevésbé produktívnak minősítik, 5 osztályú hitelminősítéssel. Az eolit homok felszín alatti vizét alacsony mineralizáció és kalcium-hidrogén-karbonát jellemzi. Általában agresszív szén-dioxidot tartalmaznak, keménységük és savasságuk jellemzi. Itt gyakran fordul elő eolitikus homok, főleg a kitett részeken. Ezért figyelmet kell fordítani a kitett területek erdősítésére az uralkodó szél ellen. Az éghajlat enyhe, enyhe páratartalom és hideg van. Az átlagos éves hőmérséklet ezen a területen 9-10 oC, a Bor-síkság átlagos évi csapadékmennyisége 600-650 mm. A legszelesebb napok az északnyugati szélben vannak (17-25%). A szélcsendes napok átlagos száma 35%. Tektonikai szempontból a falu egy olyan területen helyezkedik el, amelynek csökkenése évente körülbelül 2 mm. A földrengés intenzitása ezen a helyen eléri az 50 MCS értéket. Korlátozott mértékben a Rudava folyóból ömlik a víz főleg a tavaszi hónapokban, amikor a hó felmelegszik, és nyáron heves esőzések idején. Rudava a falutól délre, körülbelül 1 km-re folyik. A Rudava vízgyűjtő területén 17 európai jelentőségű élőhelyet és 6 országos jelentőségű élőhelyet regisztráltak. A Rudava folyó rendkívül ritka közösségek színes mozaikját hozza létre, az áramló és állóvizek és vizes élőhelyek felváltva a száraz homokdűnékkel. Több mint 1000 bogárfajt találtak ezen a területen, amelyek közül sok a jégkorszak emlékei.