A 16. század közepén több parasztcsalád és horvát gyarmatos telepedett le itt. A lakosság mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel és kézművességgel is foglalkozott. Ezt bizonyítja a céhek - a 16. századtól a kádárcéh, a 17. századi szabók, csizmadia és haban fazekasok, a 18. századi draperek - létezése.
A Červenokamen birtokon már a 16. században sörfőzdét építettek. Említést tesznek a sörfőzde létezéséről a 18. századtól is, amikor Pálffy Rudolf és Caietane Leichtl biermaister között írt szerződést három évig megőrizték. A 17. század végétől papírgyár is működött. A szlovákiai sok papírgyár közül a častai papírgyárat is megemlítik. Častá és Píla között a papírgyárat Papiernička néven ismerték. A 18. század végén a faluban szövetruhagyár létesült. Gróf Pálffy Rudolf alapította 1794-ben, és 1802-ig működött.
A 17. századi dokumentumok említik az arany és ezüst bányáit is, a 19. században a kén és a réz bányászatát. A falu fontos emlékei közé tartozik a Szent templom. Imrich, amelyet a 15. században alapítottak. Gótikus stílusban épült egyhajós templom volt, az oldalhajókat később építették. A főhajó boltozata az eredeti, gótikus háló. A templom rekonstrukciója során átadott gótikus falfestmény is megmaradt. A mellékoltárok barokk stílusúak, a XVII.
1644-ben tűz ütött ki a faluban, hat kivételével szinte az összes ház leégett. A falu vállalta, hogy megünnepli Szent napját. Floriant 1776-ban ünnepként, tiszteletére 1776-ban állították fel. 1738-ban pestisjárvány volt Častában, amikor sok ember meghalt. A német telepeseket meghívták népesítésre. Egy évvel később a hívek építtették Szent emlékére. Xavier Ferenc, akitől segítséget kértek, szobra. Fontos szlovák felvilágosodás-író, Juraj Fándly nemzeti ébresztő 1750-ben született Častában. 1785-ben Alexander Rudnay főegyházi méltóságos és nacionalista káplánként dolgozott itt.
Nagy zsidó közösség már 300 évvel ezelőtt élt Častában. A 18. században a zsidóknak imaházuk volt a faluban, 1884-ben új zsinagógát építettek. A Červený Kamen melletti erdőben egy 17. és 18. század eleji zsidó temető található, barokk síremlékekkel, a faluban pedig egy fiatalabb, 18. századi zsidó temető található. A falu nevei a 13. századi és későbbi dokumentumokban, a Častá név többféle formában fordul elő, attól függően, hogy a nevet közjegyző írta - német vagy magyar írástudó. Az alábbiakban felsorolt önkormányzati nevek között is vannak hiányosságok, mivel egyes dokumentumokban még mindig vannak különböző nevek, de nem különböznek jelentősen.
Az 1240-es Rotenstein (de ez inkább a várra vonatkozik) hasonlóan az 1271-es években: Piberspurch és Piberspurg. 1291-ben a falu neve Chuzthu volt, 1296-ban Vereskeo vagy Cheztey, az 1332 - 1337-es években Chastuc, 1390-ben Sathmansdorf. Olyan nevek, mint Chachtha, Chachta, Schatmanstorf, Wereskew oppidum, Woeroeskewe falwa, Sathmand, Wereskeofalwa, Schadmanssdorff, Chaztew, Schadmania, Chaytczke, Cheyshe alias Sathmania, Chaztew, Chastá, 1920 óta Chastá, Cast a Cast. A már említett falu Častá nevek mellett különféle okmányokban különféle nevekkel is találkozunk, többnyire téves bejegyzés vagy bejegyzés okozta.
Slovensky
cseh
angol
német
