Történelem
A falu legrégebbi történetéből
A település első írásos említése az 1332-1337 közötti egyházi tizedjegyzék volt, ahol településként és templomként "Szent Erszébeth, Ecclesia Sancta Elizabeth in Agro" néven szerepelt, azaz "Szent Erzsébet, a St. . Erzsébet a mezőn ". A 16. és 17. században a pestisjárványok annyira megtizedelték a lakosságot, hogy a település gyakorlatilag megszűnt. Például 1781-ben 17 ember élt a településen. A 19. század elején Majer Erzsébettől körülbelül 2 km-re nőtt Majer Anna, aki Apponyi Annáról kapta a nevét, amely család akkor tartozik a területhez.
1882-ben mindkét települést a Rezso Wiener Welten lovagok vásárolták meg az Apponyi családtól. Osztrák állampolgár volt, zsidó szülőktől származott, és felnőttként tért kereszténységre. Nagy szerelmese volt a lovaknak és a vadászatnak, Alžbetina Majerire és a közeli Nemet-čok majerire ültetett erdőt. Miután Ausztria Hitlert megszállta, Bécsben halt meg, miközben megpróbálta koncentrációs táborba hurcolni.
Az első település
Majeri Anna-ra 1921. július első hetében kezdődött a letelepedés. Ján Koša Ifj. És Juraj Stanko Magyarországról (Békešská Čaba) költöztek be először. Fokozatosan a bulgáriai Curanová, Lovciová, Štrbková és Saková családok, a morvaországi Vaculíková, Dostálová, Mikulicová, Rešetková és Krivá családok, valamint a Strýčková, Dejová, Čentáková, Kupková, Homovová és Homolová családok, Koch. Jugoszláviából Petrovec környékéről: Pavel Brna, Ján Brna, Pavel Spevák, Juraj Spevák, Ján Spevák, František Galát, Kopčoková család. Nem az itteni új telepeseknél kezdődött könnyen. Kezdetben - ha nem építettek lakásokat, együtt éltek a boltban - Miloslav részében álltak, többen még a telet is túlélték a mélyárokban.
Egyéb területekről: Jozef Hatala, František Knežínek, Ján Nepustil, született Tomášová, František Buchtela, Juraj Hrica, született Marková, született Širková, született Ševčíková, rúd. Hrančová, rúd. Illyová, František Čejka, v.Lačoková családjával, Juraj Legíň, rúd.Pukanová, rúd. Jelínková és rúd.