A történelemtől a jelenig
Veľký Biel a Duna menti síkság nyugati részén, a Nagyszombat felvidékének délkeleti szélén fekszik, a Čierna vody ártéren. Körülbelül 25 km-re a fővárostól Pozsonytól és 3 km-re a kerületi Szenctől.
A falu kezdetben Pozsony megyéhez, később a pozsonyi-vidéki Galanta járásokhoz, ma pedig a szeneci járáshoz tartozott.
Veľký Biel két községből áll - Veľký Biel és Malý Biel. Veľký Biela első írásos emlékei 1294-ből származnak, amikor BEEL-nek hívták, a falu jelenlegi nevét 1948 óta használják. Korábban a Magyarbél nevet használták. A Kisfehérke első írásos említése 1323-ból származik. Megemlítik a Minor Beel és Németbél nevű falut. 1948-ban a falu neve Malý Biel lett, 1960-ban pedig a két falu egyesült, és a Veľký Biel elnevezést használják.
Beel falu a pozsonyi várhoz tartozott. A Föles, Szülő, Horváth és Molnárov paraszti családoknak itt volt a birtokuk. A 18. század közepén a falu egy része Sipkovitzhoz, Dadanyihoz tartozott, az utolsó tulajdonos pedig Uhlík földbirtokos volt. Minor Beel falu az Orosz családé volt. Században itt telepedtek le horvát gyarmatosok.
1719-ben megkezdték a térség egyik legnagyobb barokk kastélyának építését. A kastély tulajdonosa Csáky Žigmund volt, és testvére, Imrich érsek irányította. Az udvarház 1930-ban világos volt. A tervező Fischner von Erlach és fia volt. A Bernolákov-kúria tulajdonosa, J. Eszterházy felügyelte az építkezést. Érdekesek voltak pl. ablakok, az egész épületben évente 365 nap volt, évente 52 szoba, hetente hét kapu. Az udvarház jobb oldalán volt egy kápolna, amelynek falain GA Galliarti szerző festményei voltak. Többek között ez a tárgy papi szemináriumként is szolgált.