Levice története
Számos régészeti lelet, például lakások, sírgödrök, kő- és csonteszközök, égett agyagedények szilánkjai körvonalai arról tanúskodnak, hogy Levíce környékét az újkőkortól napjainkig folyamatosan lakták.
TeMuseum_2.jpg Több mint 6000 évvel ezelőtt a neolitikumban (késő kőkorszak) a mai Levice környékét paraszti-lelkipásztori emberek lakták, akik után 1950-ben a Levické Dolné lúky töredékei ún. vas típusú volut kerámia, tavak építése során. A Vápnik alatti agyagbálvány, amelyet 1952-ben találtak az ekefa felszíni betakarításakor, számos hullámos kerámiával együtt, a következő késő kőkorszakból származik. A bálvány valójában egy nő stilizált szobra, amelyet elöl vésett vonalak díszítenek.
Kr. E. 700 körül. A vas tárgyak gyártásában jártas Skýto-Trákovia a dél-orosz pusztákról érkezett hozzánk, amelyet az ún. Hallstatt-periódus. Területünkön ők voltak az első emberek, akiket név szerint ismerünk. Utánuk Kr. E. 300 körül. területünkre érkeztek a kelták, akiknek emlékműveit az ún La Tène kultúra. Földművesek, szakmunkások és kereskedők voltak, elsőként a területünkön használtak fémérméket pénznemként. Ebből az időszakból származik egy ritka érmelelet, amelyet 1930-ban fedeztek fel Levice na Nova osada-ban, függőlegesen barázdált agyagedényben, valamint az egyik legnagyobb kelta temető gazdag leletekkel, amelyet a Kaufland bevásárlóközpont építése során fedeztek fel. 2005.
A századfordulón északnyugat felől behatoltak hozzánk a quaidák és a Marcomanni germán törzsek, római szomszédjuk pedig a Római Birodalom lett. A negyedik században a Római Birodalom hatalma csökkent, és a hunok nyomása növekedni kezdett, Közép-Ázsiából nyugatra a Kárpát-medencébe tolódott. Ez a mozgalom lavinával terjedt a nemzetek általános migrációjára. Az 5. század vége óta találkozunk területünkön az ókori szlávok első törzseivel - letelepedett gazdákkal. Hamarosan az avarok rabjává váltak, akik ellen gyakran lázadtak. A 7. században folytatott súlyos harcok után az avarok hatalma fokozatosan megszűnt, romjain független szláv fejedelemségek létesültek.
A 9. századi Nagy Morva Birodalom rövid periódusa után, amelyet a hazai viszályok meggyengítettek és a magyar inváziók elpusztítottak, területünk a 10. század elején az ő ellenőrzésük alá került, amikor a magyarok véglegesen letelepedtek, különösen a Kárpát-medence.
Levice első írásos említése 1156-ból származik, és azt állítja, hogy Martirius esztergomi érsek szentelte fel Bratka faluban a Szent Márton templomot, ahol egy plébánia jött létre, amelyhez a "Villa Leua" és Vitk falvak kerültek. csatolt. Leua (Levice) falu abban az időben a mai Levice központjától keletre feküdt, valahol egy szőlőhegy tövében, amelyet ma is Staré Levice-nek hívunk.
A lévicei kastély a 13. század végén épült, amikor a közeli, tatárok által kifosztott Tekovi kastély jelentősége csökkent. Építéséhez a Štiavnica-hegység hegyfokának végén stratégiailag jól védett helyet választottak, ahonnan kiváló kilátás nyílt, és a mocsaras terep megnehezítette a megközelítést. Az erőd a közép-szlovák bányavárosok védelme érdekében épült. A vár védelme alatt a XIV. létrejött a "Veľké" vagy "Nové Levice" falu, amelyek a mai Levice város elődei.
Században megkezdett 150 éves török magyarországi megszállás metszete gazdaságilag meggyengítette a vártól még inkább függővé vált várost. Az akkor királyi Levice-kastélyt a 15 legfontosabb törökellenes védelmi erőd közé sorolták. A 17. század közepén fokozódtak a törökök rajtaütései. Amikor a várkapitány meglátta az ellenség hatalmas fölényét, 1663 november elején harc nélkül átadta a várost a törököknek. A törökök uralma Levicében csak 224 napig tartott, amikor 1664. június 12-én váratlan támadással kiűzték őket a városból. A törökökkel folytatott háborúk befejezése után a Levice-kastély elvesztette a határerõsítések fontosságát és ben 1699-ben hivatalos erõsséggel megszüntették.
A gyakori tűzesetek régen nagy katasztrófát okoztak Levice számára. Tűz be 1696-ban szinte az egész várost elpusztították. A Rákoczi-felkelés idejére (1703 - 1711) a kastély már nagyon rossz állapotban volt. Annak érdekében, hogy az ellenségek ne tudják katonásan használni a várat, a felkelők úgy döntöttek, hogy elhagyják a várat. Az erődet soha nem építették újjá, és ezért megszűnt katonai értéke. Az r. 1715-ben 195 adófizető volt a városban, ebből 43 iparos.
A 18. század második felében. A Levice jelentősen kibővült, a déli Pohronie mezőgazdasági területének központjává, valamint a céhek kereskedelmének és kézműves termelésének központjává vált. Termékeiről a leghíresebbek és a leghíresebbek a csizmadiacipők, cipészek és gombosok céhei voltak. Században. A kisvállalkozások fokozatosan növekedtek, és a zsidó vállalkozókkal összpontosult kereskedelem is. A Leidenfrost és a Schöeller család leggazdagabb családjai főleg a gazdaságokba, de más vállalkozásokba is fektettek; finomítóval, gőzmalommal, téglagyárral szeszfőzdét építettek, bővítették a tenyészmarhák tenyésztését és új szőlőültetvényeket telepítettek. 1873-ban Levice 6000 lakosa volt.
A népoktatás Lévében bizonyíthatóan létezett már a 16. században, a középfokú oktatás pedig a 19. században kezdett kialakulni. 1815-ben megalapították a levicei Piarista Gimnáziumot és 1870-ben az Állami Tanárképző Intézetet. Mindkét iskola ma is létezik. 1870-ben a jelenlegi régi Levice laktanya is épült, 1880-ban pedig rendszeresen megjelent a Levice újság - a Bars (Tekov) hetilap.
A város kulturális és szellemi élete jelentősen támogatta a Tekovsky Múzeum 1926-ban történő létrehozását, amely eredetileg városi múzeum volt a városháza igazgatása alatt, a Csehszlovák Köztársaság megalakulását követő években pedig az előd szlovák és magyar közkönyvtár a mai leckei Tekovska könyvtár.
Az 1. Csehszlovák Köztársaság 20. század első felének időszakában a város építészeti fejlődése megtörtént. Az r. 1933-ban dohánygyár épült. Az 1950-es években Levice nagy lakhatási nehézségekben találta magát, mivel a vidékről a városba érkező emberek jelentősen beáramlottak. 1961-ben Levice-nek 13744 lakosa volt, akkor Szlovákia legnagyobb járásának kerületi városa lett. Az 1980-as évek végére a lakosság száma 37 500-ra nőtt.
1976-ban az eredetileg önálló Kalinčiakovo és Malý Kiar falvakat adminisztratív úton Levice, 1986-ban pedig Čankov és Horša falvakat csatolták.
2016-ban a város megemlékezett Levice városának első írásos említésének 860. évfordulójáról, és ennek az évfordulónak a jegyében 2016 egész éve volt.
Slovensky
cseh
angol
német
