Történelem
Az első novozámoki erődöt Várday Pavol esztergomi érsek építtette annak érdekében, hogy megvédje az esztergomi érsekséghez tartozó területeket, miután Esztergomot az oszmánok megszállták.
A második, modern reneszánsz erődöt mocsaras terepen építették a Nyitra folyó jobb partján az 1573-1580 években. Az új erődöt Ottavio és Giulio Baldigarovci olasz építészek tervezték. Az erõdnek szabályos, hatszögletû alaprajza volt, tüzérség számára hatalmas fülbevalókkal. A falakat széles árok vette körül, amely a Nyitra folyóval volt összekötve. A nemes Fridrich Žerotín katonai felügyeletet gyakorolt az erőd építésén. Nové Zámky a 16. és 17. század elején Nyugat-Szlovákiában a törökellenes védelem központjává vált. Befejezése után Nové Zámky-t a Habsburg monarchia egyik legjobb erődjének tekintették. Az erőd jelentőségét számos oszmán támadás is bizonyítja, amelyeket az erőd fél másodpercig átélt. A tizenöt éves háború (1593-1608) alatt Nové Zámky és környéke felszámolta a krími tatárokat és Ibrahim pasa nagyvezír csapatait. 1663-ban a novozámoki erőd egy oszmán hadsereg-expedíció célpontjává vált, amelyet Ahmed Köprülüm pasa nagyvezír vezetett. Nové Zámky védelmét a Nové Zámky erőd parancsnokának, Forgách Ádám grófnak meggondolatlan fellépése gyengítette, aki a pontonhíd megsemmisítésével akarta megakadályozni az oszmán hadsereg átjutását a Dunán, de alábecsülte az oszmán erejét. hadsereget és súlyos vereséget szenvedett. Forgách Ádám ezen átgondolatlan akciója ezt követően gyengítette a Nové Zámky-erőd védelmét. Ahmed Köprülü nagyvezír 1663 augusztus közepén érkezett a Nové Zámky-erőd falaihoz, és néhány napon belül, augusztus 18-án megkezdte az erőd meghódítását. Az erőd meghódításának első hetei az oszmánok számára nem voltak sikeresek. A novozámockai helyőrség több héten át sikeresen ellenállt az oszmán támadásoknak. A Nové Zámky erődért folytatott harc 1663 szeptember második felében csúcsosodott ki. Friedrich bástyájának bástyáján történt robbanás után a Nové Zámky helyőrsége kénytelen volt megadni magát, és 1663. szeptember 24-én fehér zászlót akasztott.
Ahmed Köprülü nagyvezír egy új tartomány - Eyalet-i Uyvar - központjává nyilvánította Nové Zámky-t. Kurd Mehmed lett Nové Zámky első alispánja. Röviddel halála után Sara Husszein pasa új alispánja lett. Az oszmánok az adóik és a természetbeni juttatások befizetéséből származó jövedelmet igyekeztek biztosítani alattvalóik számára. Az oszmán fennhatóság alatt álló város és környéke nagyon szenvedett. A lotharingiai Károly és Heisler ezredes csak 1685. július 7-én kezdte meg a katonai akciókat Nové Zámky ellen. Körbevették az erődöt, és amikor Ibrahim pasa nagyvezér 1685 augusztus elején ostrom alá vette Esztergomot, Caprara tábornagy Nové Zámky alatt maradt. Caprara rögzítette a gázlót a Nyitra folyón, hogy az oszmán legénységnek ne segítsenek. Caprara a bástyák és a belső erőd lövedékére összpontosított, miközben az élelmiszerbolt és a ferences templom leégett. A császári csapatok a falakig hatoltak, és 1685. augusztus 19-én elfoglalták az erődöt. A várat 22 év oszmán uralom után felszabadították. Sajnos a törökök utáni emlékek nagy részét elpusztították.
Szécsényi Juraj érsek 1691-ben kiváltságos okiratot adott ki, amely Nové Zámky-t városgá emelte. Nové Zámky fontos szerepet játszott a František Rákóczi II felkelésében is. Ladislav Ocskaya tábornok sorsát, aki elárulta a Kurucokat, szintén Nové Zámkyhoz kötik. Jávorka Ádám, a Nové Zámky-kastély koldusnak álcázott hadnagya elfogta. A katonai bíróság elítélte Ocskayát és 1710. január 3-án kivégezte Nové Zámky-ban. Ma a Fő tér burkolatán emléktáblával jelzik a kivégzés helyét. A kastélyt utoljára 1705-ben javították Bercsényi herceg felügyelete alatt (epitáfuma ma is a ferences kolostor homlokzatán van). Károly parancsára III. 1724-1725-ben a Nové Zámky-kastélyt lebontották. Ezzel véget ért 150 éves stratégiatörténeti szerepe. A mai napig a legtöbb bástyának megkülönböztető formája van, amely lehetővé teszi helyük azonosítását.