Stará Turá első írásos említése 1392-ből származik, amikor Zsigmond király ajándékozási okmányában megemlítik, mint Čachtice kastélyhoz tartozó falut, amely abban az időben Stiborice Stibor és Beckov birtokában volt. Stará Turá a magyarországi feudalizmus végéig a Čachtice várbirtok része volt.
A Stará Turá fejlődése 1467-től datálható, amikor Matej Korvín király bizonyított érdemekkel támogatta Ján Švehla jobbágyvárosi (oppidum) elfoglalását. A kapott kiváltság alapján az ó-törököket minden magyar korona országban mentesítették harminc és egyéb autópályadíj fizetése alól. Ezt a kiváltságot, amely elősegítette a város kereskedelmi és piaci tevékenységét, más magyar uralkodók is többször megerősítették.
Amikor a gyenge talaj, különösen az ásókon, nem volt elegendő a lakosság táplálására, a staroturánok lehetőségeket kerestek a házi készítésű fatálak gyártásában és értékesítésében. Ezen, a mai napig fennmaradt hagyományos produkció mellett meg kell említeni a cipészeket és a szőrmestereket, a molnárokat, az ácsokat, a tornyokat, a kovácsokat és a fazekasokat. Az öreg Turának voltak malmai, hengerművei, kitérői, sört főztek, sáfrányt termesztettek és még papírt is gyártottak. Stará Turá környékén nagyszámú tehenet tartottak, amelyek tejéből feldolgozás után olvasztott vajat állítottak elő.
Az ó törökök a bryndziarny első alapítóiként is híressé váltak Szlovákiában.
Életvesztéssel és nagy anyagi károkkal járó régi Turej / a város majdnem leégett / az 1948-as események nem szöktek meg.
A város történetében megtalálhatja JFPatermann, JNZimmermann, A. Pullman, August Roy, Ľudovít Štúr, Jozef Miloslav Hurban, Jozef Hollý és más személyiségek nyomait. A Roy nővérek - Kristina Roy és Mary Roy - erőfeszítései nemzetük lelki felébresztésére jelentősek. A keresztény elveken alapuló Absztinens Kék Kereszt Társaság létrehozásához vezettek. A missziós munkások oktatása mellett evangélizációs és kiadói tevékenységet is folytatott, és azon belül kezdett működni az első szlovák diakónia, amelyet később önálló Vieroslav egyesületté alakítottak át, amelynek igazgatása alatt az ó-turiai szociális intézmények is voltak - Útulňa , Chalúpka, Domov bielych hláv.
A Fehér-Kárpátok hegység a partizánok ellenállásának fontos területe volt. A második világháború tragikus eseményeit különösen a Kopina és a Náracie harcosok jellemezték.
A "régi" jelző a város nevében nem harmonizál a "régi" város jelenlegi valódi megjelenésével, a központjában Stará Turú csak néhány történelememlékezetet idéz fel: az evangélikus és római katolikus templomot, a szégyenoszlopot, az egykori Városi Ház ...