A falu őskori települése az Ardanovce és Šalgovce közötti patak bal teraszáról ismert. A felmérés kerámia töredékeket, kőeszközöket (balták, forgácsipar) és épületek nyomait - a késő kőkorszaki őskori települések - az újkőkort és az enolitikumot találta meg. Az őskori települést a falu környezetéből ismerjük, pl. Orešianból és Radošinából.
A falu első írásos említése 1317-ből származik. Ardanovce Jardan néven jelenik meg benne. Ján Stanislav nyelvész szerint a falu neve a Jardan személynévből származik. Ardanovce abban az időben kurista falu volt - nemesi tulajdon.
1332-től Ardanovce a nyitrai egyházmegye birtoka volt. A nyitrai egyházmegye vagyona négy, később nyolc, oficiolátusnak nevezett birtokban szerveződött. A radošinai tisztségviselő az ardanovcei püspöki / későbbi káptalan / birtokot látta el.
Római katolikus templom szentelt Szent Mihály arkangyal, az angyali hierarchia hét angyala egyike, a faluban a 12. - 13. század fordulóján épülhetett fel. A kora fude időszakból származó templomok esetében a falun kívüli dombok elhelyezkedése jellemző, mert több környező falu számára szolgáltak. A templom épületének részletesebb keltezését csak építészeti kutatásokkal lehet ellenőrizni. A templomban a 15. századtól őrült egy kő szentély, amelyen egy mascaron található. A 16. század elején és a 18. század folyamán az egyház gyökeres rekonstrukción ment keresztül. Tornyot adtak hozzá, és a templom hajóját új boltozattal boltozták. A templom kövezetében sírköveket helyeztek el, amelyek a helyi parasztok sírjait jelölték.
A templom melletti plébánia 1787-ben épült. 1804-ben klasszicista stílusban újjáépítették. A 15. század elejétől egy római katolikus pap nevét ismerjük Mattheeusa faluban. Ekkor Ardanovce közelében megemlítik Dvorec / Odvar, Odvarc / települést is.
Az esztergomi érsekség 1571–1573 közötti jövedelmének összeírásában Ardanovce Ardanocz néven jelenik meg. 1598-ban 24 ház van a faluban. 1599-ben Közép- és Délnyugat-Szlovákia pusztító oszmán inváziója után Ardanovcét kifosztották és megégették. 1600-ban a faluban egyetlen házat sem említenek.
Ardanovce a múltban mezőgazdasági falu volt. A megfelelő természeti és éghajlati viszonyok előre meghatározták ezt a régiót a szőlőültetvények termesztésére. Néprajzi szempontból érdekesek (jelmez, udvarok, fizetett kapuk).
1785-ben a falunak 44 háza és 244 lakosa volt, akik a mezőgazdaság mellett mészégetéssel is foglalkoztak.
1808-ban a falut Ardánocznak és Ardánowcének hívták. A 19. század második felében (1866) Ardanovcén 85 ember betegedett meg az egész országban elterjedt kolerától, amelyből 24 ember halt meg. Az 1900-as népszámláláskor Ardanovcénak 277 lakosa volt. Ebből a számból 259 (93,6%) szlovák volt.
Obecný úrad
Ardanovce 11
956 06 Ardanovce
A weboldalunkon található fájlokat szolgáltatásaink fejlesztésére használjuk cookies.
A folytatáshoz erősítse meg a további engedélyeket.