A jó bor kedvelői a Komáromótól alig húsz percre északkeletre fekvő faluba induljanak. Az itteni szőlőtermesztésnek több mint egy évszázada van történelme.
A jó bor kedvelői a Komáromótól alig húsz percre északkeletre fekvő faluba induljanak. Az itteni szőlőtermesztésnek több mint egy évszázada van történelme.
Egyes források szerint területét már a XIII. Század elején lakták, amikor az eredeti lakosok levágott agyagból építettek szalmával vagy vesszővel borított házakat. Az első írásos említés 1332-ből származik. A falut jelenlegi nevén említik. A kezdetektől a komáromi vár birtokához tartozott. A török uralom alatt annyira elpusztult, hogy majdnem eltűnt. Az 1576-os népszámlálás szerint csak kilenc lakható ház volt. A török inváziók befejezése után a falu fokozatosan benépesült. Fejlődését elsősorban a Zichy család megyei családjának köszönhette, aki 1659-ben ajándékozási okmányként szerezte meg. Zichy Miklós gondoskodott az 1730-ban épült katolikus templom újjáépítéséről is, amely harminc évvel később, valamint az egész falut romboló földrengés rongálta meg. A Zichy család szentpéteri munkája ma is emlékeztet az udvarházra és a törvényesen védett platánparkra, amelyet gróf Margita és férje ültettek leányuk születése alkalmából. A kastély később megyeházként is szolgált, ahol megyei közgyűléseket tartottak. Ma Svätý Peter falu elsősorban szőlőtermő vidékként ismert. A falu elhelyezkedése rendkívül alkalmas szőlőültetvények termesztésére. Három oldalról dombos terep veszi körül, amelyen a szőlőskert virágzik.
A szőlőtermesztés, a szőlőfeldolgozás és a bortermelés hagyománya több mint egy évszázados múltra tekint vissza, és a mai napig nagyban befolyásolja a falu életét. A legszélesebb körben termesztett fajta a rizling. Minden évben borversenyeket és a hagyományos nemzetközi borfesztivált, a Rizling vlašského-t rendeznek itt. Szeptember végén mindig vannak háromnapos szüreti ünnepek, amelyeken külföldről érkező vendégek is részt vesznek.