A Choč-templom építésének módja valóban figyelemre méltó. A helyiek nem voltak hajlandók engedelmeskedni a kommunistáknak, és titokban, egyedül és csak saját erőikkel és erőforrásaikkal kezdtek templomot építeni. Hivatalos építési engedély nélkül azt mondják, hogy maga Isten adta nekik. Az év 1958 volt, amikor Chočban kulturális ház és mai önkormányzati hivatal épült. Ezeket az épületeket állami és párthatóságok támogatták. De Choč népének nemcsak kulturális házra, hanem templomra is szüksége volt. Így épült a művelődési ház mellett harangtoronyként, mert az eredeti épp zuhanni készült. Építési engedély nélkül, amelyet később sikerült befejezni, a polgárok mindkét épületet ideiglenesen megépítették. Munkahelyenként felváltva kaptak támogatást az állampolgároktól, akik alkottak. Minden háztartás a lehető legjobban hozzájárult. Az egész falu úgy élt, hogy egy hajlékot hozott létre a központjában. Addig a hívek gyalog mentek a misére öt kilométerre fekvő Chraštanyba, a mai Beladíce területére. Ott meghirdették a Choč-templom építésének gyűjtését. Világi és egyházi épületeken egyaránt dolgoztak az emberek. Felváltva dolgoztak részmunkaidőben a művelődési ház építésén és a templom építésén. Még tanácsadók is voltak arról, hogy a férfi vagy a nő mikor és melyik házból melyik épületbe kerül. A templomot építő kőműveseket az egész falu megette, ebédet mindig más házban készítettek nekik.