A későbbi időkben leggyakrabban Mühlenbach néven fordul elő. A Malompatak magyar forma és az 1. Csehszlovák Köztársaság Milbach nevét használták ebből a német névből. 1948 óta, a német lakosság kilakoltatása után csak a szlovák formát - Mlynica - használják. A falu nevének etimológiája arra utal, hogy egy patakból származik, amelyen egykor malom vagy több malom állt.
1412-től a város a 11 szepesi város uniójához tartozott, amely megmaradt Magyarországon, miután a 13 szepesi várost a 24 szepesi város uniójától a luxemburgi Žigrnund lengyel királyhoz mentették. Annak a ténynek köszönhető, hogy Mlynica a többi 10 szepesi várossal együtt 1465 körül a Zápoľský család tulajdonába került - a Szepesi vár és az örökletes Szepesség megye tulajdonosai, fejlődésük nem volt kedvező. Zápoľskovce, később Turzovcarni (1531 - 1636) és Čákyovcarni (1638 - 1848) földbirtokosok 11 szepesi város kiváltságainak fokozatos csökkentését eredményezte, hogy e városok a szepesi vár területéhez tartozó többi jobbágyfalu szintjére süllyedtek. . A földbirtokosok a városokat magántulajdonként kezelték, eladhatták vagy támogathatták. Ez történt például Mlynicében a 17. század elején, amikor a Turz család. egy ideig a strážkyi Marek Horváthoz, az 1930-as években pedig a kežmaroki Štefan Tökölyhez mentek vissza. Századi dokumentumokban Mlynice városnak (oppidum) való megjelölése csak formális volt.
Felfogható a 13. és 15. századi szepesi városok kiváltságos uniójában való tagságának bizonyos visszaemlékezéseként.
A templom már Mlynicében állt. század közepén. A kezdetektől fogva valószínűleg Szent Margitának, antiochiai szűznek és mártírnak szentelték. A 15. század első felében gótikus stílusban építették át. A 16. században, a reformáció idején az első evangélikusok kezébe került Szepességben (1545). 1672-ben visszaadták a katolikusoknak, de az evangélikusok és a németek nagyon sokáig megőrizték dominanciájukat Mlynicében. J. Sigray kanonikus vizitációja szerint 1700-tól csak 11 katolikus és 134 evangélikus élt a városban. Mindannyian beszámoltak a németeknek. A templom védőszentje Szent Margita volt. A 18. század elején azonban valószínűleg egy ideig megváltozott a plébániatemplom védnöksége, mert J. Peltz 1731-ből származó kanonikus vizitációjában Szent Margita helyét említik a templom védőszentjeként. Mlynice-ben, St. Martin-ban. A 18. század közepétől a kánonlátogatások a helyi templom - Szent Margit eredeti pártfogását említik. 1830-ban a helyi evangélikusok megépítették saját templomukat.
A mlynicei önkormányzat már a 13. században létezett. Mint más szepesi városokban, a polgármester és az eskü is vezette a közösséget. A saját igazgatási tevékenység megjelenése itt legkésőbb a 15. század elején várható. Abban az időben Mlynica ellenőrizte dokumentumait, és az ő területén található pecséttel valószínűleg a helyi templom védőszentje, St. Margita. Festménye a fiatalabb tipográfiába is bekerült, amelyből már megőrizték a pecsétek lenyomatát. Noha a fiatalabb tipográfiából származó pecsét legrégebbi lenyomatát 1685-ből származó dokumentumokon találták meg, tartalma lehetőséget ad eredetének a 16. század elejére való elhalasztására. Ezt mindenekelőtt a serleg alakja bizonyítja, amelybe a koronás Szent Margita sárkányon álló alakja illeszkedik, jobb kezében keresztet, bal oldalán valószínűleg könyvet tart. A kör legenda így szól: SIGILLVM * GE * MVLLENBACH (Mlynica falu pecsétje), míg a tapasztalatlan metsző a másik oldalon L és C betűket vésette. Ezt a pecsétet Mlynica a 19. század második feléig használta. 1856-ban a falu új pecsétet készített - csak a s feliratot. Német szöveg AMTS SIEGEL DER GEMEINDE MUHLENBACH 1856. Majd a 20. század elején Felsenfeld Ignác budapesti metsző Mlynicához bélyeget készített MALOPATAK KÖZSÉG SZEPES VÁRMEGYE + 1906 + magyar szöveggel.
Obecný úrad
Mlynica 75
059 91 Mlynica
A weboldalunkon található fájlokat szolgáltatásaink fejlesztésére használjuk cookies.
A folytatáshoz erősítse meg a további engedélyeket.