A név a személynévből is származhatott. A település a 10. és 12. század között jött létre a magyar állam határzónájában. 1851 előtt 297 római katolikus és 34 zsidó lakta, akik mind magyar nemzetiségűnek vallották magukat. Azokban a napokban a faluról azt írják, hogy a terület nem túl termékeny, mert a talaj homokos és köves, de gazdag legelői vannak, amelyek a szarvasmarha-tenyésztés alapját képezik.
Az Olgyay család ősidők óta földbirtokos volt, később Udvarnoky Lajos özvegye büszke volt Oldán fűtésére. Egy másik forrás szerint 1251-ben a pozsonyi várhoz tartozik és Ouga vagy Ougya néven említik, Puer pozsonyi megyei kormányzó pedig egy részét Böjtös bizonyos mesternek adományozta. A 14. században az Olgyay család dokumentumai említik. Máté király 1488. május 29-i dokumentumában Ogya néven említik.
Később az Udvarnoky család és a Bacsák család tulajdonában volt. Az első félidőben19. Az Olgyay család Karol, Zsigmund és Vendelín Bacsák évszázadok óta jelentős vagyonnal rendelkezett a falu területén. A Félnyárasd, Longordócz és Macsola kerületi nevek érdekesek.
A 20. század elején a falu 48 házból állt, 248 római katolikus lakossal, akik mind magyar nemzetiségűek voltak. A faluban nem volt templom, posta, távíró vagy vasútállomás. Ezeket a szolgáltatásokat a szomszédos önkormányzatok nyújtották a lakosoknak. Az Oľdza szlovák nevet 1948-ban vezették be.
Obecný úrad Oľdza
930 39 Oľdza
A weboldalunkon található fájlokat szolgáltatásaink fejlesztésére használjuk cookies.
A folytatáshoz erősítse meg a további engedélyeket.