Čunovo, Jarovce és Rusovce Moson megye határaivá váltak, és alkotják a felső- és alsó-magyarországi határt. Század fordulóján. a járvány teljes településeket elnéptelenedett, beleértve Čunovót is. Az uralkodó betelepítésre hívta a német lakosságot, és a Čunova - Sándorf (Piesky) név ebből az időszakból származik. Az 1518-ból származó adónyilvántartás megemlíti a horvátok jelenlétét Čunovban. 1497-től az országot kolera pusztította, a 16. században törökellenes harcok zajlottak. 1514-ben a dózse felkelése következtében a magyar országgyűlés törvényt fogadott el, amely szerint az alany rabszolgává vált, akinek nem engedték el gazdája birtokát, beleegyezése nélkül nem házasodhatott vagy házasodhatott össze. A tulajdonos gyalázatos jogát az első éjszakához a menyasszonnyal elrendelték. Az utolsó csapás a magyar hadsereg törökországi veresége volt Mohács város közelében 1526-ban. A bécsi menet során a török csapatok megégették Čunovót is. Ezután jött a horvátok áttelepítése a Balkán-félszigetről erre a területre. Szervezett munkaerő-átadás volt ez egyik birtokról a másikra a Magyar Királyságon belül. A horvátok itt találtak egy második hazát és kedvező feltételeket, mert 3-6 évig mentesek voltak az adó alól. Században. Jur és Pezinok grófjai, részben a Horwáth család tulajdonában vannak, és a paraszt Krištof Vajda nevével is találkozunk. A falu lakossága főként kocsikon, kompokon és malmokon élt. A 17. században. először találkozunk szervezett igazgatással és egy polgármesterrel, akinek már typariumja van - általános pecsét. Mária Terézia uralkodása alatt az utakat módosították, és az egyik Čunovón keresztül Mosoňig és Hainburgig vezetett.
Slovensky
cseh
angol
német
