A falu elhelyezkedése alapján feltételezhető, hogy területét elsősorban a római időkben telepítették le, amikor a szomszédos Rusovce - az ókori Gerulata - fontos összeköttetés volt a római tartomány északi tartományainak határvidékének erődkomplexumában. Birodalom. Földrajzi elhelyezkedése miatt Jarovce Rusovcével és Čunovóval együtt nem a pozsonyi fővároshoz, hanem a Dunántúl régiójához tartozott, ahol fontos szerepet játszottak az állam védelmében a magyar királyság felállításával kapcsolatban.
A falu elhelyezkedése alapján feltételezhető, hogy területét elsősorban a római időkben telepítették le, amikor a szomszédos Rusovce - az ókori Gerulata - fontos összeköttetés volt a római tartomány északi tartományainak határvidékének erődkomplexumában. Birodalom. Földrajzi elhelyezkedése miatt Jarovce Rusovcével és Čunovóval együtt nem a pozsonyi fővároshoz, hanem a Dunántúl régiójához tartozott, ahol fontos szerepet játszottak az állam védelmében a magyar királyság felállításával kapcsolatban.
A falu legrégebbi írásos említése 1208-ból származik. A dokumentumban említett Ban falu a mai Jaroviec területén található, amit a helyi temető legújabb régészeti leletei is bizonyítanak. Úgy tűnik, hogy Ban falu a 15. században eltűnt, a Nyugat-Dunántúl 1409-től 1410-ig tartó súlyos pestisjárványa következtében, valamint Matthew Corvinus és III. Frigyes német császár közötti kimerítő harc eredményeként. csak ezen a téren. Jarovce-t a 16. század első felében alapították. A falut a horvátok alapították, és horvát Vsa - Horváth falu néven hívták. Különösen népszerű volt a német Kroatisch Jahrendorf név. mert a falu megalakulása óta az ausztriai Kopčianske birtok része volt. Az első világháború után, amikor a trianoni konferencián tisztázták a Csehszlovák Köztársaság határait, Jarovce Magyarországra esett. 1947. október 15-én csatolták Csehszlovákiához. 1947 és 1950 között közigazgatásilag a rusovcei helyi közigazgatási bizottsághoz tartoztak. 1950. augusztus 9-én helyi nemzeti bizottságot hoztak létre Jarovcében. A pozsonyi-vidéki járáshoz tartoztak. 1972. január 1-jétől Pozsony részévé váltak. Jarovcén ma is virágzik a mezőgazdasági termelés, így a történelmi szimbólum újjáéledése közel áll a faluhoz. Jaroviec megújult címerét zöld pajzs alkotja, amelyben két arany fül között ezüst perem található.
Slovensky
cseh
angol
német
