Történelmileg Malé Ludince festői falu a hontiai fővároshoz tartozott. Az első írásos említés 1255-ből származik. A helyi lakosság nagy része protestáns, ami a múltban súlyos üldöztetés volt. A falu történetét a tatárok inváziója is befolyásolta. A mezőgazdasági jelleg a mai napig fennáll. Nagy gyümölcsösök, szőlőültetvények és borospincék teszik teljessé a falu képét. A látnivalók között van egy reformált templom és műemlékek.
Történelmileg Malé Ludince festői falu a hontiai fővároshoz tartozott. Az első írásos említés 1255-ből származik. A helyi lakosság nagy része protestáns, ami a múltban súlyos üldöztetés volt. A falu történetét a tatárok inváziója is befolyásolta. A mezőgazdasági jelleg a mai napig fennáll. Nagy gyümölcsösök, szőlőültetvények és borospincék teszik teljessé a falu képét. A látnivalók között van egy reformált templom és műemlékek.
Malé Ludince falu az újkőkorban lakott volt. A faluban egy régészeti szempontból dokumentált település található, furulyás kerámiával. A községet 1255 óta dokumentálják Vlud, később Vlued, Wlued (1293), KischOelwéd (1786), Malé Ludince (1920), magyar Kisölved néven. A falu az esztergomi érsekséghez tartozott. 1571-ben 16 családja volt, 1715-ben 17 háztartása, 1720-ban 23 háztartása, 1828-ban 56 háza és 340 lakosa volt. . A lakosok foglalkoztatottsága 1918 után sem változott. Az 1938–1945-es években a községet Magyarországhoz csatolták.