Az első dokumentumokban a falu neve olyan gyakran szerepel, mint Bory vagy Bury. Az 1773 körüli történelmi helynevek összehasonlítása szerint a falu nevét Bory és Boór, 1808-ban Bory - Bori néven írták. 1837-ben és 1873 óta Bori néven emlegetik. Kiss Károly monográfiájában és a református egyházi közösség dokumentumaiban a falu neve is megjelent Nemesbori formájában.
A Búr-patak jobb és bal partján harmadlagos üledékek és andezit tufitok találhatók a területen, amelyeket termesztésre alkalmas löszagyag borít. Az évszázadok során a kőbányájáról is ismert volt, puha, homokkő kék és fehér követ bányásztak a falu aknáiban. Ezek közül a legtöbb családi ház és nagyobb gazdasági épület épült: magtárak, istállók. A faluban homok- és agyagbánya is volt.
A gyümölcstermesztés egykor fontos volt a faluban. Erre utalnak a járásnevek (Pri brekyniach, Liskovcová strana, hrušková dolina, Sliváň) és több szőlőültetvény.
A megye földrajzi leírásának szerzői azt javasolják, hogy a távoli Borov közelében egy 80 méter magas mészkő üledéket tekintsenek ásványvízforrások.
A Búrská-völgy mocsaras helyein is nád termett, frissen kaszálták, és állatoknak etették. A patak egy malom meghajtására szolgált, néhány évtizeddel ezelőtt pedig egy Bor-malom működött a város közelében. A falu kiváló szélmalommal is rendelkezett, amelyet a gazdaságból működtetett.
A Kis-Föld réteg a 13. század folyamán jött létre. A Bory család neve csak 1269-ben jelenik meg a középkori írott forrásokban, amikor birtokaikat említik. Valószínűleg a helyi tanyáról vették a vezetéknevüket. Rajtuk kívül a 14. és 16. századtól kisebb birtokok birtokában voltak a Borfös, Borszegians, Tajnay család és Szúdy család is. Nem tudjuk biztosan, hogy a községnek volt-e temploma a középkorban is, mert a 14. századi írott források nem említik a többi hontiai egyházi vagyon között.
1526 után a lakosságot a törökök kifosztották és pusztították. Eddig a környéken pincéket őriztek, amelyekben a lakosság elrejtőzött a törökök elől.
A modern kor elején a falu újjáalakult Árnyék, mogyorós és Bekebori egykori településeiből. A 16. században a reformáció új vallási elképzelései alakultak ki a térségben. Megváltozott a Bor család gyónási összetétele. A legtöbb, főleg a magyar, a kálvinista (református) hitet vette át. Az evangélikusok is képviseltették magukat.
Obecný Úrad
Bory 84
935 87 Bory
A weboldalunkon található fájlokat szolgáltatásaink fejlesztésére használjuk cookies.
A folytatáshoz erősítse meg a további engedélyeket.