Hamuliakovo falu

A falu kezdeteit rejtély borítja. Ipolyi Arnold, ismert néprajzkutató és művészettörténész szerint az 1222-es okmányokban említett Gutt a mai Hamuliakovo falu.

Ezt bizonyítja az a kő is, amelyet 1870-ben találtak a templom falán orgonaépítés során. A kőre 1222-es évet véstek, a falu eredetéről további információ az 1244-es év, de hitelességének igazolása hiányzik. A legreálisabb dátum 1249-nek tűnik, amikor Peter Guttori fiai megállapodtak a vagyon felosztásában. 1284-ben a falu nevét Gutora néven, 1287-ben Gwttur néven tartják nyilván. A falu tehát a Guthori család bölcsője volt.

A 13. és a 14. század dokumentumaiban 3 hasonló község szerepel: Nagygútor (Nagy Gutor), Kisgútor (Kis Gutor) és Gutorszeg (Gútor-rész). Gutorszeg falut valószínűleg a Duna pusztította el, talán az 1568. évi nagy árvíz idején. Később hasonló sors jutott Kis Gutorra is. Ma emléküket a körzetnevek őrzik.

Később az arisztokrata rezidencia tipikus paraszti falu lett. A 15. század végén itt jelent meg a Sydó család, akik a faluban a 20. század elejéig birtokkal rendelkeztek. Egy ideig a kisguthoriak itt is birtokosok voltak. 1519-ben Földes Ján Sydó Bertalantól szerezte meg a faluban lévő ingatlant, de Wolfgangot a helyi családi vonal megalapítójának tartjuk. A 17. században itt voltak az Ampruster család földbirtokosai, az Eperjessi család, a Kerekes család, a század végén pedig a Korláth család és a Késmár család is. A František Földes a 18. század elején ezt az ingatlant kicserélte egy másikra gróf Szapáry Jánnal.

A 18. században a Naszvady család és a Boronkay család új Zeman családjai birtokolták az ingatlant. A földbirtokosok a 19. században a családok: a Földes család, a Korláth család, a Szapáry család, a Késmár család, a Sidó család, a Naszvady család, a Zichy család és a Szmrtnikov család. Később a Szalay és a Zsitvay család csatlakozott hozzájuk. A falut gyakran különféle természeti katasztrófák sújtották, különösen az áradások 1679-ben, 1809-ben, 1829-ben és 1862-ben. A falu lakói mezőgazdasággal, halászattal és malommal foglalkoztak a Dunán, legfeljebb 22 malom volt. A falu területén a 19. század elején egy tölgy és fekete erdő volt, amely a falu legnagyobb gazdagsága volt.

Azt mondták, hogy a legszebb Žitný ostrov falu Hamuliakovo…

Ezt állították látogatók, Pozsonyból, de külföldről is érkező turisták, akik úgy döntöttek, hogy átfogó látogatás után Žitný ostrovban Hamuliakovban töltik a pihenés pillanatait. Azért választották falunkat, hogy szép nyári vakációt és kellemes pihenést töltsenek. Gyönyörű helyszín, bájos sikátorok, sziklás, de homokos öblök is kialakultak úszáshoz és horgászathoz. A tökéletes légkör vonzotta a paradicsomot minden utazó számára. Első látogatónk egy kedves német ajkú úr volt, aki bájos lányával 1865 nyarán ellátogatott Hamuliakovo faluba. Azt mondta magáról, hogy a művészetoktatás professzora. Arra hivatkozott, hogy a festői Hamuliakovo faluban a Dunában való úszás és a csónakázás mellett helyet kapna gyönyörű természeti témájú kompozíciók rajzolására. Találkozott a falu legerősebb családjaival, akik barátságosan fogadták. A német ajkú úr rendkívül intelligens, gáláns volt, lánya pedig mindenkit elvarázsolt a zongorázás tudásával. Ez a szimpatikus német ajkú úr így mindent megtanult.

Hosszú nyaralás után hazautazott, de 1866 tavaszán visszatért. Egyszer, egy szép tavaszi napon sürgősen utaznia kellett, nem búcsúzott senkitől. A porosz háború hamarosan kitört. Az igazság azonban felszínre került. Első látogatónk nem a művészeti oktatás professzora volt, hanem porosz katona-őrnagy volt, aki a vezérkar kezdeményezésére kidolgozott egy részletes térképet és taktikát, amelyek alapján Hamuliakovo mellett döntött, ahová a legkönnyebben elhozhatja a hadsereget. Bécsbe több vállon, mint bárhol másutt. másutt a mainstream mentén. Tehát nem volt a legjobb idő első látogatónkkal, de legalább biztosította, hogy Hamuliakovo faluról kezdjünk beszélni, amelyet még a pozsonyiak sem ismertek korábban ...

Az első világháború 21 emberéletet követelt a helyi lakosságtól. 1918 után Gutor az újonnan alakult Csehszlovákia része lett.

1928-ban és 1929-ben további áradások érintették a falut. Az 1938 - 1945-es években a falu Magyarországhoz csatolódott. 1945-ig a nagyobb földbirtokosok G. Feigenbaum, Nagy J., Š. Saga. II. A második világháború 20 emberéletet követelt a helyi lakosságtól. 1945 után Gutor ismét Csehszlovákia része lett. 1947-ben a lakosságcsere részeként a magyar nemzetiségű helyi lakosság egy részét erőszakkal kitelepítették Magyarországra, és Magyarországról szlovák családok vándoroltak be a helyükre.

Jelen

A falu területe a Duna menti síkságon fekszik, Žitný ostrov nyugati részén, a Duna súlyosbító falán 125 - 130 m magasságban. A falu népszerű turisztikai célponttá, Pozsony lakosainak kikapcsolódási területévé válik. Hamuliakovban a magánvállalkozások sikeresen fejlődnek, a szolgáltatások javulnak. Túraútvonalak haladnak át a falu területén, a Gabčíkovo vízmű hrušovi víztározójának partján fekvő hely hatalmas előfeltételeket biztosít a további fejlődéshez Hamuliakov számára.