A jelenlegi Szentháromság önkormányzati templom 1721-ben épült barokk stílusban, a Bittó család kápolnájaként. A templom fontos művészi értéke a Madonna ősi szobra, amely 1400 körül származik. Két klasszicista kúria a 19. század elejéről származik. Ludovicks Nagy 1828-as népszámlálása 68 házat és 521 falu lakost említ.
Az 1991-es népszámlálás szerint a falu területe 1078 ha, népessége 801. Az országos összetétel a következő: 752 magyar, 44 szlovák, 1 morva és 4 roma; a lakosság vallása a következő: 637 római katolikus, 15 evangélikus és 149 más vagy nem vallásos. Lakóházak száma - 139.
A falu nevét először egy 1286-os, később pedig egy 1328-as irat említi "Sáralja" néven. Emlékeztetni kell arra, hogy van egy 1075-ből származó dokumentum is, amely az ilyen nevű falut említi a spanyolországi Pozsonyi várban, de Ipolyi Arnold szerint nem azonos a mai Blatnával a szigeten. Az elnevezés származhatott a sáros és barinás helyek (sár, sáros) magyar elnevezéséből, amely a középkorban gyakran a falu területén volt. A "falva" utótag és későbbi "fa" rövidítés hozzáadása a mai magyar Sárosfa nevet hozta létre. Ezt bizonyítja az említett adományozási (adományozási) dokumentum is, amelyet a falu Sáralja (Pod blatami) még ma is említ, és amellyel I. Karol a helyi földeket egy bizonyos Dominiknak, Peter fiának adományozta. A falu jelenlegi magyar nevével egy Zsigmond-kori dokumentumban találkozunk először, és így említik a falu az 1553-ból származó portálösszeírásban, ahol 3 Kéméndi Petr kikötő szerepel.
A 17. század első felében a Földes család nagyobb birtokkal rendelkezett itt, és egy 1651-es adománylevél kimondja, hogy Földeš Ferenc és István család itt szerez további vagyont. Ekkor a faluban megjelent a Bittó család is, akik végül egyedüli tulajdonosok lettek, Blatná na Ostrove pedig ősi székhelyük lett a monarchia összeomlásáig. A család levéltárában állítólag több dokumentum található a falu történetéről. A 20. század elején a Béni, István és Bittó Dénes családi házaknak vannak itt kúriáik. Régi dokumentumok szerint a falu Macháza (Macov) és Újfal (Nová Ves-t említik az 1553-as sikerekben Wyjfalw néven említik) magányai közé tartozott, amelyek 1560 óta a Vass és Földes családok tulajdonában voltak, és amelyhez 1596-ban további vagyont kapott.
A falu említései:
1851 - Fényes Elek - p. 15 - Sárosfalva, magyar falu Pozsony fővárosában, Šamoríntól két órára, a Duna-középváron. Egy széles utcából áll, amelyben sok szép kúria van, és egy szép kápolna látható. Szántóföldjéből jó búza, árpa, köles terem. A legelő szabad, széles, a rét kevés, az erdők nincsenek. 218 katolikusa és 24 zsidója van. Földbirtoka: a Bittó család férfi törzse.
A 20. század elején - Borovszky:
Blatná egy kis magyar falu a Žitný ostrov felső részén: 35 házat számlál, katolikus lakosokat, saját postahivatala, távírója van, vasútállomása Veľké Legnice.
Obecný úrad Blatná na Ostrove
Blatná na Ostrove č. 203
930 32 Blatná na Ostrove
A weboldalunkon található fájlokat szolgáltatásaink fejlesztésére használjuk cookies.
A folytatáshoz erősítse meg a további engedélyeket.