Történelem
A barlang bejárata régóta ismert. A barlang bejárati részeit már a 18. század első felében ismerték az aranybányászok, erről tanúskodik a sziklafalakon található névfeliratok. Azonban évekig titokban maradtak. A bejárati lyukat L. Gulden és Fabry aranyásó találta meg újra 1826-ban, de nem hatoltak mélyebbre a barlangba. 1881-ben a földalatti nyílást Husz J. és Britz J. találta meg véletlenül. Néhány nap múlva úgy döntöttek, hogy belépnek az ismeretlen földalatti terekbe. A. Kaltstein, I. Verbovszky és J. Britz 1881-1882-ig további felfedezésekben vett részt a romkupoláig. Szepesbelá város anyagi támogatásával, A. Kaltstein jóvoltából a barlang már 1882-ben elérhetővé vált az eredeti bejáraton keresztül a Pálmacsarnokig tartó szakaszon, az év végén pedig a jelenlegi bejáraton. nyitva volt. 1884-ben elérhetővé tették a Dóm trosekig, ahonnan 1885-ben alagutat vágtak a Rázcestia felőli oldaljáratba, és körkörössé vált a túra útvonala. 1896 óta elektromosan világítanak. 1926-ban Piovarcsy K., G. Gábriel és a Kárpát Egyesület többi tagja új helyiségeket fedezett fel a Banditák Kamara és a Zeneterem szomszédságában. P. Klepáč 1935-ben fedezte fel a sziklatömbös átjárót, a pilléres kupolát és a Peklo-szakadék megnyitását. A szakadék feltárását V. Benický szervezte 1939-ben. 1979-1980 között a túra útvonalát sorompóval módosították a Clay Corridor és a Rubble Dome között.
Az elmúlt években a barlangot lábadozó speleoklimatikus tartózkodásra használták. Jelenleg több mint 1000 ms áll rendelkezésre +125 m magassággal.
A Krížňany-köpeny mezozoos középső-triász sötétszürke gutensteini mészköveiben keletkezik. A barlangi terek kialakulását rétegközi felszínek, kevésbé tektonikus zavarok okozták, amelyek mentén a víz behatolt és a földalatti mélyebb részeibe áramlott. Az eredeti üregeket teljesen feltöltötték vízzel, ami a korrózió mellett lassú nyomásáramlásként is működött. A mennyezetről masszív kupolákat és kisebb kazánszerű mélyedéseket mintáztak.
A barlang eredeti üregei valószínűleg a barlang feletti, eredetileg nagyobb Kobylieho vrch fennsík feldarabolásával, valamint a Béla-völgy ezt követő mélyítésével összefüggésben keletkeztek. A legnagyobb földalatti terek már a Tátra fő negyedidőszaki eljegesedése előtt keletkeztek. A jégkorszakok visszahúzódása idején a barlangba behatoló vizek csak részben alakították át a korábban kialakult földalatti tereket. Jelenleg a csapadékból származó szivárgó vizek a barlang legalsó részein koncentrálódnak, ahol esetenként patakokat képeznek.
A barlang hossza 3829 m, magasságkülönbsége 168 m. Az áttört alagúton megközelíthető bejárati részek a felső, eredeti bejárattól vezető kéményterekből nyílnak, a jelenlegi bejárat felett 82 m-rel. A túraútvonal fel- és leszálló szakasza, melyet a réteges mészkőfelületek kondicionálnak, Rázcestiából emelkednek ki, és helyenként kupola- és csarnokszerű terekbe (Koronás kupola, Romok kupola) rohanva bővülnek. A vízmodellezés ovális formáit több szakaszon is megőrizték (Képkupola, Hosszúfolyosó, Szakadékfolyosó). A barlang jelentős függőleges töredezettségét szakadékok (Hladová szakadék, Pokol) és kémények teszik teljessé.
A barlang hossza 3829 m, magasságkülönbsége 168 m. Az áttört alagúton megközelíthető bejárati részek a felső, eredeti bejárattól vezető kéményterekből nyílnak, a jelenlegi bejárat felett 82 m-rel. A túraútvonal fel- és leszálló szakasza, melyet a réteges mészkőfelületek kondicionálnak, Rázcestiából emelkednek ki, és helyenként kupola- és csarnokszerű terekbe (Koronás kupola, Romok kupola) rohanva bővülnek. A vízmodellezés ovális formáit több szakaszon is megőrizték (Képkupola, Hosszúfolyosó, Szakadékfolyosó). A barlang jelentős függőleges töredezettségét szakadékok (Hladová szakadék, Pokol) és kémények teszik teljessé.
Poprad
Belianska jaskyňa, 059 54 Vysoké Tatry-Tatranská Kotlina
Vysoké Tatry-Tatranská Kotlina
A weboldalunkon található fájlokat szolgáltatásaink fejlesztésére használjuk cookies.
A folytatáshoz erősítse meg a további engedélyeket.