Svätý Jur Általános Iskola

Oktatási intézmények Általános iskolák Vidék Trnavsko

információ

kapcsolatba lépni

galéria

nyitvatartási idő

tippek a környékbeli élményekhez

kedvencek

Hozzászólások (0)

interaktív térképpel

oszd meg

0 hodnotenia

A tudás továbbadása tanulóinknak része Szlovákia és városuk - Szent György - történetének megismerése is. A város valóban gazdag történelmi emlékekben. Szent György első írásos említése 1209-ből származik.

több információ

Az első írásos utalás a svätý juri iskolára 1650-ből származik, amikor háromosztályos evangélikus iskola jött létre. Miután az evangélikus egyház 1685-ben a katolikus egyházhoz került, a piaristák helyreállították a latin iskolát. 1724-ben a zsidók megalapították iskolájukat a városban.

1857-ben az osztrák kormány kétosztályos reáliskolát hozott létre cseh és német tannyelvvel. A magyar elnyomás két évszázad fordulóján tetőzött, amikor a vallás, addig az egyetlen szlovákul oktatott tantárgy, elkezdett magyarul tanulni.

A Csehszlovák Köztársaság 1918-as megalakulása után a városban működött egy állami népiskola, amely először a felső laktanyában kapott helyet. Miután az épület leégett, az iskolát a Kautzova utcai kétszintes házba költöztették. A tantermek az utca első emeletén helyezkedtek el, a földszinten volt egy laktanya, hátul pedig egy laktanya és raktár. Az épület alkalmatlan volt, az osztálytermek sötétek voltak és rothadásszagúak voltak. A háború utáni első tíz évben négy igazgató dolgozott az állami népiskolában: Karol Kardoš, Ján Natšin, Ján Klačko, Ján Profeld.

Fontos változás történt 1931-ben, amikor szeptember 30-án állami polgáriskolát hoztak létre Svätý Jur-ban. Eugen Klačko lett az iskola igazgatója, amely magában foglalta a volt állami népiskolát is. Az iskola helye csak ideiglenes volt. A két osztály az igazgatói irodával és kabinettel együtt egy volt piarista kolostorban volt. Taneszközöket is kölcsönzött az iskolának.

A nem kielégítő körülmények miatt 1931. december 28-án a városi tanács vállalta, hogy mindkét iskola számára új épületet épít. A város megvásárolta a régi Drechsler-gyár épületét 400 000 CZK-ért, amelyben a háború után leállt a termelés. 3 millió CZK-t terveztek az újjáépítésre. Az iskola átadására 1938. szeptember 1-jén számítottak. Jozka iskolafelügyelő, Lowenstein kormánybiztos, Karol Fikár vezető jegyző, Augustín Bachratý iskolaszék elnöke és Eugen Klačka iskolaigazgató jelenlétében 1938. augusztus 26-án szobát osztottak fel az épület mindkét iskolája számára. A mozgósítás miatt az új iskolában 1938. november 1-jén kezdődött meg a tanítás.
Az iskola háborúk közötti történelmének legfontosabb személyiségei közé sorolható Eugen Klačka igazgató, aki a város polgármesteri tisztségét is betöltötte. Ján Klaček volt igazgató fia volt, és egész életében az oktatásban dolgozott. Sok más tanár közül jól ismert Felcán Arpád, Gejza Bachratý, Ján Majlink, František Machráň, Peter Jilemnický, Ján Hložka, Anton Kudja-Riavin, Teodor Kunst.

Az 1938/39-es tanév volt az első az új iskolában, de a második világháború kitörése előtti utolsó is. Az 1938/1939-es tanév végén Klačko igazgató tájékoztatta a tanári értekezletet, hogy az 1939/40-es tanévtől az iskolát két külön, népi és polgári iskolára osztják fel. Klačko igazgatót 1939. november 3-án áthelyezték Nové Zámky-ba. Dezider Uhrín lett a polgári iskola igazgatója, Edmund Strelkát nevezték ki a népiskola igazgatójának. Az Oktatási és Nemzeti Felvilágosítási Minisztérium 1939. április 17-i végzésével a német tagozatból német tanítási nyelvű népiskola jött létre, amelynek adminisztrátora Emerich Bartholy volt.

A háborús években a népiskolában több tanárt is leváltottak. Hasonló helyzet volt a rendezők stábjában is. Dezider Uhrín után Krajčí Móric lett az iskola igazgatója. Az 1941/42-es tanévben három igazgatót cseréltek le az iskolában. Dezider Móric 1942. január 20-i távozása után az igazgatót Jozef Lovasík szaktanár képviselte. 1942. március 10-től a háború végéig Gejza Bachratý volt az igazgató.
Az iskolai krónikából van információnk a népiskola háborús éveiről. A háború első évében három hetet nem tanítottak a zord télen, amikor még nem volt fa. A tanítást gyakran légi razziák szakították meg. Az 1944-es tanévben, október 10-től az épületet a Hitler Jugend egységei foglalták el. Csak egy tanteremben tanították.
A nehéz körülmények ellenére az iskola teljesítette küldetését. A pedagógiai értekezletek jegyzőkönyvei a megfigyelések, a közös események és a kulturális események elemzéséről szólnak. Ettől az időszaktól kezdve irodalmi partit tartanak az edzőteremben olyan szlovák írók részvételével, mint Ján Smrek, Ján Poničan, Ján Kostra, Ľudo Ondrejov, Emil Boleslav Lukáč, Ľudo Zúbek, Mária Jančová és František Hečko. Az iskola történelmének egyik fontos eseménye volt.
A háború utáni években a törvénynek megfelelően az egykori népiskola átalakult római katolikus népiskolává. A német népiskolából alapítottak általános iskolát. E változásokra adott reakciót E. Strelka igazgató az iskolai krónikában a következőképpen szemlélteti: "Ez a törvényi szabályozás a szlovák lakosság teljes változását idézi elő, amelyet sem a tanár, sem a nagyközönség nem fogadott el nagy megértéssel. "