Nálepkovo falu

A nyugatnémet régiókból bevándorolt telepeseknek privát kiváltságlevelet biztosított a hazai, az úgynevezett szász törvény, amely garantálta a személyi szabadságot, mindenféle rabszolga kötelezettség nélkül, éves összeget fizetve, urbury (földadók) meghatározott összegben . Ezen a földtulajdonossal kötött szerződéses kötelezettség mellett az önkormányzatot a lakosság többségének munkája jellege szerint bányásznak tekintették, ezért egyrészt a királyi kamara oltalma alatt állt, másrészt szigorú bányászati törvény.
Attól függően, hogy a királyi hatalom elég erős volt-e a fontos feudális családok feletti joghatóság érvényesítéséhez, vagy egy befolyásos mágnáscsoport ragadta-e az állam hatalmát, és nem ismerte el a királyi jogokat és szabályozásokat. A cseh testvérek és a husziták 15. századi rajtaütései során Szepesség és így a régi Vondrišel is legyőzte az ország, de különösen a gazdag bányavárosok kifosztását. A 16. század közepén a reformáció terjedése során a vallási és hatalmi rendek is megbomlottak. Vondrish német lakossága elfogadta az evangélikus hit túlnyomó többségét, így 1673-ig a Szűz Mária helyi templomot is igénybe vették. A belső és hatalmi harcok következményei sok vállalkozó szellemű polgárt arra kényszerítettek, hogy biztonságosabb, szabad szepesi városokba költözzenek, ezzel elvesztve jövedelem.

Amikor a régi Magyarország körülményei a 18. század elején megszilárdultak, Vondrišlnek sikerült kiváltságos bányaváros státuszba lépnie nyolc királyi bányaváros (Gelnica, Smolník, Švedlár, Mníšek nad Hnilcom, Štós, Nižný és Vyšný Medzev). A földbirtokosok megvédték a bányászat iránti érdeklődésüket azzal, hogy kinevezték a területükön található bányászati üzletág fő bányamesterének beosztását. Ez a bányamester felügyelte a királyi bányatörvény előírásainak betartását, és nyilvántartást vezetett a kiadott bányászati engedélyekről. Hatásköre a vondrišli, a závadkai, a teplička és a jelenlegi Rudňany - Koterbachy bányákra vonatkozott.
A szepesi rézércek bányászatának és tömörítésének legnagyobb terjeszkedése és a vasbányászat kezdete volt. Vodrišla területén 7 kalapács működött, egy kohó Troskában a réz olvasztásához, egy kohó a Druhý Hámrnál a vas olvasztásához. Ebben az időben Vondrišel elnyerte egy kisváros gazdasági jelentőségét szervezett kézműves céhekkel és az éves piacokhoz való joggal. Közvetlenül a falu felső végén, a Maša helység közelében, Hutná skalou (Hütterstein) alatt egy modernizált kohót építettek 1847-ben a helyi vállalkozók a vállalat - Železohutní združenie Vondrišel - társaság alatt, amely vasércet vett a környező aknákból, főleg a Gustáv-bánya és a Vysoká mezi. Az első áramforrást, a gőzgépet, amely generátort működtet, ebben a bányászati üzemben építettek. Az első világháború előtt a bányát és a vasművet megvásárolta a glivicei felső-sziléziai vasvállalat.
1872-ben számos feudális rend és privilégium megszűnt, a falu bekerült az általános megyei létesítménybe, amely utat nyitott egy új gazdasági rend kialakulásának.

A magánszemélyek, vagy a kisvállalkozások, a bányák vagy a kalapácsok kezében lévő, eddig kis manufaktúrák elavult technológiájukkal nem voltak elégségesek a piac megnövekedett igényeinek kielégítésére. A régi bányavállalatok külföldi tőkeközösségek kezébe kerültek, amelyek kihasználták a vasérc gyors tömegszállításának lehetőségét Ostrava vidékére, ahol a modern kokszos kohók szintén vasércet tudtak feldolgozni, amely leginkább Szepesben és a környékén is megtalálható volt. of Vondrišel. A kis aknák eltűntek, helyükbe újak épültek. Amikor a 19. században a nemesek feudális jogait lebontották, Vondrišel hosszú tárgyalások után megváltotta magát a földfüggőségtől. A legnagyobb elismerést az akkori polgármester, Gaspar Weisserl kapta, aki általános elismerésben részesült, és 1844-ben Maryáséktól megvásárolta a falu alatti erdőket.
A Roztoky - Hnilčík és a Bindt lakótelepen ígéretes vasérc tartalékkal bányászó telepeket Banská a hutná vásárolta meg a Tešín melletti Třinecből. Keskeny nyomtávú elektromos vasutat építettek a bányászott és pörkölt érc eltávolításához a Markušovce vasútállomáson lévő átrakó telepre.
A falu közepén, a Železný-patak bal partján áll a Szent István király római katolikus temploma, amelyet 1763-ban építettek, amikor a 14. századi régebbi templomépületet le kellett bontani.
A régi katolikus templomot az új egyházi közösség is használta a 16. században a falu reformációja során az evangélikus hitre 1673-ig. Az evangélikus templom csak 1785-1789-ben épülhetett József császár tolerancia-szabadalma alapján. II. Minden egyházi közösség törődött az ifjúság oktatásával a tanításuk szempontjából, ezért a katolikusok és az evangélikusok számára külön épületeket építettek a templomok közelében. Ezzel létrejött a mai városközpont helyszíne, amelyhez 1858-ban külön toronyházi városháza épült.

Az első világháború után gyakori gazdasági válságok váltották egymást, a vasáruk gyártói elvesztették piacaikat, és fel kellett számolniuk Szepességben. Az 1925-1928-as rövid fellendülés után a gazdasági világválság még jobban sújtotta Hnilec "éhes völgyét".
A Margecany - Zvolen vasútvonal Gelnice és Červená Skala közötti szakaszának befejezésére irányuló nagyvonalú állami beruházási projekt valódi enyhülést hozott a munkanélküliség elől.
Ezzel az építkezéssel Vondrišel vasúti összeköttetést nyert a külvilággal, ez 1931 és 1936 között volt.
A virágzó gazdaság időszaka azonban új problémák időszaka volt - a fasizmus megjelenése a nemzetközi politikában.
A világuralomról szóló náci szlogenek kevés választ kaptak, pedig a német lakosság többsége támogatta a demokratikus együttélést közös hazájukban. Csak a külföldi elvtársak kis csoportjának sikerült lebontani és nagyszerű ötletekkel megfertőzni a tapasztalatlan fiatalokat. A világpolitika szerencsétlen fejlődése a szlovák állam létrejöttéhez vezetett, amely nem tudta megakadályozni az erőszak terjedését a nemzetiségek között.
E korszak egyetlen építészeti emléke a volt német népi iskola épülete a falu felső végén, 1942-től.
Az 1944-es szlovák nemzeti felkelés kitörése után a nemzetiségek és az etnikai csoportok közötti kölcsönös kapcsolatok teljesen megszakadtak. A német párt regionális vezetése megszervezte tagjainak áthelyezését Csehország Szudéta-vidékére, ahol megvárták a második világháború végét. Közülük sokan megpróbáltak visszatérni elhagyott hazájukba, ezt a háború utáni kormány rendeletei megakadályozták a német lakosság kiutasításáról a kiemelkedő hatalmak által elfoglalt területekre.
Az 1945-ben Vondrišelben létrehozott Nemzeti Bizottság teljesen megváltozott körülmények között döntött a falu jövőjéről.

A szocialista intézmény minden polgár számára megfelelő életszínvonal biztosítására törekedett.
Az 1989 utáni politikai élet legújabb fejleményei új lehetőségeket és módszereket keresnek a gazdasági politikai és üzleti feltételek megszilárdítására. 1990-ben a falu új önkormányzatának megalakulása után megkezdődik a falu új dinamikus fejlődése, amelyet a falu növelésének új építési tevékenységei jellemeznek. Miután a falu erdei visszatértek birtokába (3200 ha).
Az önkormányzati hivatal környékét, ideértve annak rekonstrukcióját és mindkét templom homlokzatának megújítását, megfelelő zöldelléssel kövezték és parkosították, ami nagyon szervezett benyomást kelt. A park egy részén játszótér található, amely megfelelő kiegészítője az üdülőterületnek.
2001-ben az önkormányzati bérlakások lakásépítése befejeződött, 44-en a kisebbségi lakosság és 30-an a többségi lakosság számára.
Az újonnan épült Třetí Hámr-templom megfelelő parkosítással messziről vonzza a látogatókat. 1992-től mostanáig befejeződött az önkormányzati vízellátás és az önkormányzati szennyvízcsatorna-rendszer építése, beleértve 3 szennyvíztisztító telepet - továbbra is hozzávetőlegesen 20,0 millió SKK-t kell befektetni a teljes megvalósításba.
A stadion a helyi lakosok és a látogatók számára is sporttevékenységet nyújt, a létesítményekkel, amelyek kielégítik a szállást keresőket, valamint a közösségi tereket.
A téli hónapokban sípálya áll rendelkezésre lifttel és műszaki hómunkával, beleértve a kölcsönzési lehetőségeket, a sífelszerelések és az éttermi szolgáltatások szervizelését. A gyönyörű környezet a vadászok, a halászok és a gombaszedők paradicsoma.
A montenegrói szabadtéri iskola és szabadidős létesítmény felújítja a gyermekeket a természetben. Most azonban recesszióban van, befektetőt keres, ill. új üzemeltető.