Az 1982 -es kutatások azt mutatták, hogy a sáncerődítések három építési fázisa zajlott itt. Az első ütemben egy sánccal ellátott árok került feltárásra, és egy fából készült rámpát építettek rá. A második szakaszban - Hallstattban - a sáncot kőből újították fel.
A harmadik szakasz a sánc további megerősítését követte. Erődített Hallstatt menedék volt - Hrádok, ahol ma a történelmi temető található. Koruk sírkövei ritkán bukkantak őskori leletekre, miközben sírt ástak - többnyire agyagvázas szilánkok. A menhely akkori lakóinak korabeli eszközeit és egyéb szükségleteit idővel valószínűleg elmosta a víz, és kevésbé ritka anyagokat hoztak ide. Az egész terület - a Pucov -patak völgye az őskortól Medzibrodia óta lakott. Az őskori települések Medzibrodia területén nyílt településekként létezhetnek, a falu legrégebbi említése 1357 -ből származik, és az árvai birtok jobbágyfalujaként említik, amikor a valakiai jogot alkalmazták. A falut örökös polgármesterek kezelték. Az 1547 -ből származó adójegyzékekben a település "Meczybrogh" néven szerepel. Nyolc herélt és három börtönőr lakott itt. Az árvai gelderek kiváltságos oklevelét I. Ferdinánd király átírta és megerősítette. 1624 -ben mintegy 110 lakosa volt. A kuruk háborúk idején megindult a letelepedés.A 17. század utolsó évtizedeiben és a 18. század első évtizedeiben Medzibrodie -nak ismét sikerült. A fő foglalkozás a szarvasmarha -tenyésztéssel összefüggő gazdálkodás volt. A lakosság egy része burkolóköveket, őrlőgépeket, kötözőtutajokat, úszó fát és vitorlázást gyártott. A lakosság egy része szállítást is biztosított az Árva folyón.
Az 1813 -as nagy árvíz után a falu az Árva folyó másik partjára költözött, ahol ma is tart. 1827 -ben az egész falu leégett.
Slovensky
cseh
angol
német
