Történelem
A helyi lakosok már régóta tudnak az Öreg-barlang megnyitásáról. J. Kovalčík és E. Laubert voltak az elsők, akik 1923-ban merészkedtek a föld alá. A Peklo-szakadékot, amely később az Új-barlangba süllyedt, E. és A. Hollmann, valamint J. Kovalčík fedezte fel 1926-ban. A szakadék feltárása 1927-ben a besztercebányai Kárpát Társaság Barlangcsoportjának tagjai folytatták. Az Új-barlang alsó bejáratát (a jelenlegi túraútvonaltól keletre) 1932-ben fedezték fel. 1939-1940 között a Besztercei Barlangszövetség készítette a barlang elektromos világítás nélkül megközelíthető része. A második világháború antifasiszta ellenállásának tragikus eseményére emléktábla állít emléket az összedőlt kupolában. A Turist, np irányítása alatt a Mostárenské siene 1951-ben jelent meg Nova jaskynben. A Régi és Új barlangot J. Majko és J. Vytřísalová kötötte össze kollégáival 1955-ben.
A barlang jelenlegi állapotában 1968 óta látogatható, 580 m hosszúságban. 1971 óta az alsó partizáncsarnokot barlangterápiára használják.
A Choč-takaró mezozoos középső-triász sötétszürke mészköveiben képződik cseresznyebetétekkel. A világosszürke dolomitok helyzetei is váltakoznak bennük. A barlangi folyosók irányát erősen meghatározzák a meredek tektonikai vetők.
A barlang hossza több mint 3531 m, függőleges fesztávja pedig 99 m. A völgytalp mélyülésétől függően több fejlődési szakaszban az Alacsony-Tátra déli lejtőiről a karsztterületre beömlő Beszterinka merülővizei alkották. A legrégebbi a Stará jaskyna kanyargós folyója, melynek bejárata 70 m-rel a jelenlegi Bystrianka patak felett van. Jelenleg a merülő vízáramlás a Nova-barlang legalsó és legfiatalabb részein folyik keresztül, amelyek 14 m-rel lejjebb fekszenek, mint a barlang előtti 160 m-rel távolabbi Bystrianka alámerülés. A vízfolyás a közeli besztercei víznyelő alján is megjelenik, melynek mélységi földalatti terei több mint 650 méter hosszúak és 175 méter mélyek. Valaskában a melegvízforrások 3300 m-re vannak a merülésektől, magasságkülönbségük több mint 70 m.
Az Új-barlang fő terei többnyire keskeny és magas hasadékú folyosók, amelyeket a vízfolyás korróziója és eróziója szélesít ki. A rövidebb ovális folyosókat főként a kőzetek rétegközi felületei határozzák meg, helyenként pedig repedésfolyosókat kötnek össze. A tektonikai vetők felső részeit több helyen kiszélesíti a beszivárgó légköri vizek korróziója. Vannak nagyobb, csarnok- és kupolaszerű terek is, többnyire rohanó jellegűek (Koronás kupola, Mostárenské siene). A 70 m mély Peklo-szakadék a Nova-barlang alsó részeibe torkollik.
A szinteres töltelékben a függönyök (Chapel) dominálnak, amelyek olykor az egykori, később megolvadt folyó üledékeken (Baldachýn) képződött szinterek peremén lógnak le. Az aragonit a pokol alatti helyeken fordul elő.
A levegő hőmérséklete 5,7-6,7 °C, a relatív páratartalom 92-98%. A barlangban 13 denevérfajt találtak, közülük a legelterjedtebb a patkódenevér (Rhinolophus hipposideros) és a közönséges denevér (Myotis myotis).
Bystrianska jaskyňa, 977 01 Brezno
Brezno
A weboldalunkon található fájlokat szolgáltatásaink fejlesztésére használjuk cookies.
A folytatáshoz erősítse meg a további engedélyeket.
Slovensky
cseh
angol
német
