A legnagyobb földalatti tér - Bystrický kupola, a 7. emeleten található, 180 m mélységben, térfogata eléri az 52 500 m3-t.
A barlang egyedülálló látványosságai közé tartozik a mészkőképződménybe gyűrődő krétakori vulkáni kőzetek előfordulása. Több helyen megjelennek barlangi folyosókon, ahol vöröses-barna vagy zöld színnel hívják fel magukra a figyelmet. A vulkáni kőzet fehér-rózsaszín achát lencséket tartalmaz. Egy másik figyelemre méltó dolog a denevércsontok lelete, amelyeket szinte mindenhol találtak. Ezek szerint elnevezték a barlangot is. Életkorukat 6000 évre becsülik. A barlang perifériás részein nyestek, medvék, sőt kecskék csontvázmaradványai is találhatók.
A barlang átlaghőmérséklete +3,5 °C, de egyes eljegesedett részek éves átlaga csak +1 °C. A rendszer nyitottsága miatt a légáramlás eléri az 5 m/s-ot.
A barlangrendszerben sajátos reprezentációt képviselnek az organogén üledékek, amelyekben jelentős a denevérek csontvázmaradványai, amelyekről a barlang nevét kapta. Apró rágcsálók, nyest, barnamedve és kecske töredékeit is megtalálták és leírták. A körülbelül 4000-6000 évvel ezelőtti régebbi csontok tanatocenózisait ritkán találják. A két legnagyobb számban előforduló faj (Brandt denevér és nagyfülű denevér) jellemző erre a korábbi időszakra, és ma már csak elvétve telel barlangokban.
Slovensky
cseh
angol
német
