A falu Nagyszombattól körülbelül 10 km-re található, Nagyszombatig pedig 10 perc busszal. Pozsony központjától Opojáig 50 km a távolság, és az autópálya mentén az út körülbelül 30 percet vesz igénybe. Opoj falu területe a termékeny dunai alföldön található. A kataszteri terület nagy része a Nagyszombat síkságon található, amely geomorfológiailag a Duna-felvidék része. Opoj közigazgatási önkormányzata Nagyszombat kerületéhez tartozik.
A falu Nagyszombattól körülbelül 10 km-re található, Nagyszombatig pedig 10 perc busszal. Pozsony központjától Opojáig 50 km a távolság, és az autópálya mentén az út körülbelül 30 percet vesz igénybe. Opoj falu területe a termékeny dunai alföldön található. A kataszteri terület nagy része a Nagyszombat síkságon található, amely geomorfológiailag a Duna-felvidék része. Opoj közigazgatási önkormányzata Nagyszombat kerületéhez tartozik.
A községben 1775-től egy római katolikus Szentháromság-templom található.
Opoj falu környezete az őskorban a mindenütt jelenlévő víznek köszönhetően alkalmas volt a letelepedésre. Az emberi tevékenység legrégebbi maradványai Opoja környékén a korai kőkorszakból származó, mintegy 38 000 éves periódusból származó leletek. Közvetlenül Opoja kataszteri területéről az első leletek a késő kőkorszakból származnak, amelyet Krisztus előtti 5000-3300 években határoztak meg. Kr. E. 550-től az első szlávok betörtek erre a területre. 833-ban Nagy-Morvaország új állami egységét hozták létre a nyitrai és a morva fejedelemség egyesítésével. Ez a képződmény azért is rendkívül fontos Opojo környékének történetének megismerésében, mert ebben az időszakban alapítottak a szlávok egy nagy síksági erődöt Dudváh közelében. Opoj első ismert írásos említése a nyitrai káptalan 1266. évi dokumentumában található. A dokumentum tartalma Majcichov vagyonának egy részének eladására vonatkozik. A pozsonyi káptalan 1278-ból származó dokumentumában, amely Zelenča határait ismerteti, a "terra Opoy" -t Pozsony várának tulajdonaként említik.