"A Duna nem lehet határ, csak egy kéz köti össze mindkét partot." Nehéz Ferenc, Moča község szülöttjének gondolatát a jelenlegi lakói is követik. A falu jó kapcsolatot ápol a Duna mindkét partjának önkormányzataival, és átfogó tervei vannak a vízi turizmus fejlesztésére.
"A Duna nem lehet határ, csak egy kéz köti össze mindkét partot." Nehéz Ferenc, Moča község szülöttjének gondolatát a jelenlegi lakói is követik. A falu jó kapcsolatot ápol a Duna mindkét partjának önkormányzataival, és átfogó tervei vannak a vízi turizmus fejlesztésére.
A Štúrovo és Komárno között félúton fekvő falut először 1156-ban említik. Az eredeti lakosok csónakosok és molnárok voltak. 1700-ban kilenc vízi malom működött itt, később pedig alapítottak egy molnár céhet. A XIX. Század végén gőzmalmok kikötőjét építették Močán. Zöldség, gyümölcs és szőlő virágzik a környező homokos talajon. Minden család a mai napig termeszt itt szőlőt. A faluban van egy római katolikus és református templom, és gazdag történetét a községi múzeum néprajzi gyűjteményei dokumentálják. A močei lakosok és látogatók előszeretettel hallgatják a Vadvirág folklór együttest, amely a dunai őrlési, szőlészeti és betakarítási hagyományokat ismerteti meg.